Marton Lászlóról, a Vígszínház egykori igazgatójáról, ma főrendezőjéről könyv jelent meg. A tény azonnal felkelti a színház iránt érdeklődő olvasó figyelmét. Marton titokzatos és méltóságteljes, izgalmas személyiség, aki nehezen nyílik meg. Óriási tudása és tapasztalata van az elmúlt évtizedek magyar színházi világáról. Majdnem fél évszázada kötődik a Vígszínházhoz, rendezőként, főrendezőként, igazgatóként, történetének szerves alakítója.
A vígszínházi könyv
A színházi könyv mindig izgalmas, műfaji besorolása nem egyértelmű. Az elmúlt évek vígszínházi vonatkozású, a színház művészi dolgozóinak tollából születő, vagy őket megidéző írások a bizonyítékok erre a sokszínűségre. Lázár Egon gazdasági igazgató Visszapillantó című könyve visszaemlékezés (a folytatás, a Ráadás című már a boltokban!), szubjektív látlelet, a Vígszínházban eltöltött sok évtizedének élményei bukkannak föl újra és újra a megidézett történetekben; Fesztbaum Béla Aki Kolozsvárról álmodik… Ditrói Mór színházi életrajza színháztörténeti munka, a vígszínházi színész Vígszínház-története; Jánoskúti Márta jelmeztervező életművéből nyújt figyelemfelkeltő szemelvényt a Szenvedélyem a hivatásom színes albuma, Turnai Tímea a társszerző, a könyv közös munkájuk eredménye. Az ötvenegy éve tag Halász Judit pályáját a Nem születtem varázslónak című beszélgető könyv eleveníti meg, a dialógus másik oldalán Orosz Ildikó, aki az apropó, a Marton László-könyv társszerzője is. Ebbe a gazdag vígszínházi könyvfelhozatalba érkezik most meg a Park Könyvkiadó Összpróba című kötete, mely – alanya miatt – azonnal kitüntetett helyet vív ki magának.
A könyvbemutató
A könyvbemutatót a Vígszínház alagsori büféjében rendezték meg. Ennek az elmúlt években kialakult hagyománya van. A színház patinás épülete minden eseményt megemel, egy könyv szerzőgárdájának is kitüntetés az ünnepélyes falak között beszélni papírra vetett gondolatairól. Az pedig, hogy vígszínházi alkotók debütálnak anyaszínházukban szerzőként, vagy egy könyv alanyaként a nagyközönség (saját közönségük) előtt, egyedi bukét ad ezeknek az alkalmaknak. Ezen a június eleji napon a pódiumon Marton László beszélgetőtársa Fesztbaum Béla volt. A nagyszámú szakmai és civil hallgatóság izgatottan figyelt. Akárcsak a fekete alaptónusú, a színházi kulisszát megidéző címlapon, a jellegzetes, ballonkabátos Marton-alak a színpadon ül, példánya fölött a távolba merengve, a reflektorok fénye most, a megszokottól eltérően, rá esik. A közel két óra hosszát felölelő pezsgő, mélyre ható beszélgetés, a polgári családi indíttatás és miliő, a mesterek – különösen Nádasdy Kálmán és Várkonyi Zoltán – hatása, a vígszínházi lét rendező–igazgató–főrendező hármassága, illetve a pedagógiai tevékenység témáin haladt végig.
A szöveg keletkezése és a szerkezet
A szöveg Orosz Ildikó, a társszerző és Marton László beszélgetéseiből áll össze. Orosz két beszélgetőkönyve (Halász Judité és ez) hasonló: az összefüggő, egyes szám első személyű, gördülékeny stílusú monológot fejezetcímek tagolják, a kérdések a nyomtatott változatban nem olvashatók. A kötet önéletrajzi, szubjektív visszaemlékezés, az életút lineárisan halad előre a gyerekkortól szakmai fordulókkal, esztétikai meglátásokkal, magánéleti vonatkozásokkal, a pedagógiai munkásság megörökítésével. Így bontakozik ki ez a kiváltságos életív. A szöveg ugyanakkor – Fesztbaum Béla akár kritikainak is felfogható megállapítását felerősítve – sok anekdotát, történetet ölel fel, amivel végül is megkerüli, hogy igazán megismerjük az embert. Közöl és nem megérzékít. Egy-egy fejezet egy-egy témát jár körbe, mely a szerző újságíró indíttatását mutatva frappáns címek köré szervesül. Így szóba kerül a főiskolai időszak (A zseniális Bolognini), a rendező, pedagógus, vígszínházi igazgató Várkonyi Zoltán (Májusi zápor), az első önálló rendezés sikere (Valaki mondja meg, milyen az élet!), az Örkény Istvánnal való barátság (Irodalom a szomszédom), a népszínház fogalma (A vígszínházi modell) vagy egy olyan különleges színész pályatárs, mint Darvas Iván (Darvas Iván és a nagybőgő). De a szempont mindig az, hogy érdekes legyen. Ez alól egyetlen kivétel van, és ez a könyv vitathatatlan érdeme: a gyerekkor polgári miliőjű közegének megelevenítése. A művészi vénájú, zongorázó édesanya, a kereskedő üzletember édesapa, az ideggyógyász professzor mostohaapa, a neves, különlegesnél különlegesebb szereplők a közvetlen környezetből, köztük a színházi kiadóvállalatot alapító, apai ágon rokon Marton Sándor. Ez a fejezet elkülönül a többitől mélységben és minőségben, mert megrajzolja azt, hogy miként predesztinálta a családi környezet a könyv főszereplőjét a későbbi évtizedek szakmai kibontakozására. A pálya jellegzetességének még egy vonulata, a külföldi rendezések léte és szerepe jut még igazán érvényre a kötet megközelítésében: a töredezett elbeszélések, felidézett történetek megadják a mindig is a Vígszínházhoz kötődő alkotó ember külföldi rendezéseinek életére és pályájára ható izgalmas, színesítő, inspiráló közegét és hatását.
Marton és a Vígszínház
A vígszínházi öt évtized rendezői, igazgatói, főrendezői munkásságát tekintve azonban hiányosságok maradnak az erre kiéhezett olvasóban. Sok érdekes és izgalmas történetet kap, adalékokat, de ezek csak kis mozaikok, információmorzsák, melyek persze fontosak és elraktározandók. Összefüggéseket, elemzéseket, lélektani mélységeket nem nyújt. Például néhány oldalnyi gondolat a nagyszínházi esztétikáról. Kevés. Megtudjuk, Marton miként értesült igazgatói kinevezéséről, hogy Horvai István egy borítékban adta át neki saját lemondását, mert szóban nem tudta volna elmondani. Megvárta, amíg elolvassa. Emberi viszonylatok összetettsége sejlik fel, de nincs kibontva. Továbbá olvashatunk történeteket arról, hogyan próbálták meg eltávolítani az igazgatói székből Martont, de ezek is a levegőben lógnak, csak érdekességként megelevenítve, nem szervesen. Egy érzékeny színészember gyötrődéseit mutatja meg a Darvas Ivánnal kapcsolatos történet, egy szerepe kapcsán miként vívódott és küzdött a kellékkel, a nagybőgővel. Milyen leveleket írt Marton Lászlónak, ebből egyet még meg is mutatnak fényképen. A könyv csak jelzi egy színészember érzékenységének rezdüléseit, de nem ápolja és keríti körül olyan védő, óvó közelséggel ezt a történetet, ahogy az megérdemelné, ez itt csak egy frappáns sztori. Holott micsoda mélységek rejlenek ebben is! Ezeket olvasva pedig kifejezetten rosszul esnek az igazgatás éveiből azok a történetek, melyek a külföldi közméltóságokkal való kapcsolattartást ecsetelik. Hogy Diana itt járt, hogy Marton az angliai királyi páholyból nézte végig a teniszbajnokságot. Félreértés ne essék, ezek diplomáciailag nagyon fontos események, és a pálya egyediségének fontos pontjai, de nincsenek kellőképpen adagolva és rendszerezve, egyensúlyban tartva. Marton László különleges színházi alkotói életútja összetett. Egy ilyen kaliberű emberről és pályáról lehetne sokkal átfogóbb és alaposabb könyvet írni. Egyértelmű, itt nem ez volt a szempont, ezért az olvasóban felemás érzés marad.
/ Fotó: Szombat
Verdikt
Egyedi és merész kísérlet olyan könyvet írni, mely címében Marton László nevét viseli. A Park Könyvkiadó mégis vállalkozott rá, a mű Összpróba címmel került a boltok polcaira. A kiadó jól működő gépezetével szép, fényképekkel színesített, profi terméket állított elő. A szempontja nyilvánvalóan a széles közönséghez juttatni el egy izgalmas ember történeteit. Nagy érdeme: elérte, hogy Marton László megszólaljon, s így zárkózott, tiszteletet parancsoló személye szószóló egy korszakhoz. Hiteles forrás, mert Marton László ellenőrizte és jóváhagyta, hivatkozni lehet rá. A könyv megjelenése színháztörténeti erővel bír.
Összefoglaló
A titokzatos, kimért és méltóságteljes Marton László a Vígszínház rendezője 1968-tól, igazgatója 1985 és 2008 között, most a főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tekintélyes tanára, jelentőségteljes színházi alkotói pályát jár be. A kötet műfaja szerint beszélgetőkönyv, a társszerző Orosz Ildikó. Radnóti Zsuzsa az előszóban találóan krónikának nevezi a műfajt. A végeredmény: szerteágazó emléktöredékek csokorba szedve. Marton László személye a Vígszínház történetében, továbbélésében épp oly fontos, mint neves igazgató elődjeié, úgy mint Ditrói Mór, Jób Dániel, Várkonyi Zoltán. Kiváltságos életútja különlegesség. Ő maga egy vígszínházi korszak. Személye a Vígszínház jelenkori létének kulcsa. Az embernek erről sejtése van, és még ha némi hiányérzete is van a szöveget olvasva, a kötetet kezébe véve lesz róla megmásíthatatlan bizonysága.
Orosz Ildikó, Marton László – Összpróba. Múzsák és mesterek, avagy egy rendező emlékezései, Park Könyvkiadó, 2017.
A Tisza Párt kötcsei rendezvényén kíméletlen politikai húzással rántották le a leplet a formáció legújabb, komoly gazdasági háttérrel rendelkező kulcsfigurájáról, akit az emberek is jobban megismerhettek az eseményen.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai házkutatása után Tarr Zoltán kulturális miniszter egy megdöbbentő videóban mutatta be, hogy elődje, Hankó Balázs idejében több száz zsáknyi, az NKA-botrányhoz köthető iratot daráltak le a minisztérium alagsorában.
A Tisza-kormány, Melléthei-Barna Márton képviselő vezetésével, átfogó Alaptörvény-módosítást indított, melynek célja a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő limitálása, ami megakadályozná Orbán Viktor visszatérését, valamint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása Magyar Péter ígéretének megfelelően.
A keddi, puskaporos hangulatú parlamenti ülésen egy váratlan közjáték zavarta meg a felszólalásokat, amikor Magyar Péter miniszterelnök közvetlenül Gulyás Gergely frakcióvezetőhöz lépett a Tóth Gábor kinevezése körüli vita során.
Bordás Gábor öt év után elhagyta a Miniszterelnöki Kormányiroda élét – az intézményt, amelyet Orbán Viktor 2018-ban hozott létre, hogy személyesen felügyelje a kormánydöntések előkészítését. Az új államtitkár Ducsay Zsuzsanna Ágnes jogász lett.
Orbán Viktor az európai átlagbérhez viszonyítva a legmagasabb miniszterelnöki fizetést kapta a kontinensen. Magyar Péter 2,5 milliós plafonnal havi 4-5 millió forintról mond le – és ez csak a jéghegy csúcsa.
Berki Ákos, az Országgyűlés 22 éves, legfiatalabb képviselője nem veszi fel a benzinkártyát – és most nyilvánosan felszólította nógrádi fideszes és Mi Hazánkos képviselőtársait, hogy tegyék ugyanezt. Kiderült: a képviselői jegyzőknek kávézási keretük is van közpénzből.
Balásy Gyula könnyekkel jelentette be, hogy 80 milliárd forint értékű cégeit felajánlja az államnak – Hadházy Ákos egyetlen mondatban válaszolt: „valójában a nagy semmit érik.”
Hangfelvétel bizonyítja: Tasó László leköszönő fideszes képviselő veréssel fenyegette meg azt a munkavezetőt, aki közpénztolvajnak nevezte, és aki éppen azt tárta fel, hogyan használja az általa alapított látogatóközpont az önkormányzat vízét.
Magyar Péter egy Facebook-bejegyzéssel szinte teljessé tette a Tisza-kormány névsorát – és a kulturális tárca élére kerülő Tarr Zoltán kinevezése azonnal vitát váltott ki arról, mit jelent a kultúra „politikai befolyás alóli felszabadítása”.
23 évet töltött a TV2-nél, közben nyíltan a Tisza Pártra szavazott – és most először mondta el részletesen, hogy miért marad mégis a csatornánál, és mitől félt, mitől nem.
Magyar Péter édesanyja nem hallgatott – és amit Deutsch Tamásnak üzent, az egyszerre volt jogi pontosítás, személyes visszavágás és nyilvános leckéztetés.
Négy évad, számtalan élő adás és egy mentálisan megterhelő év után Miller Dávid búcsút int az X-Faktornak – és döntése azonnal magával rántotta Pápai Jocit is.
Orbán Viktor, Kövér László és Rogán Antal kint, Szijjártó Péter és Lázár János bent – a Fidesz hétfőn bemutatta azt az 52 fős frakciót, amellyel ellenzékből próbál majd talpra állni.
Magyar Péter kedd reggel egyetlen mondattal blokkolta Szijjártó Péter parlamenti karrierjét – és aki azt hitte, hogy a volt külügyminiszter az ellenzéki padsorokból csendes szereplő marad, azt most alaposan meglepte a leendő miniszterelnök.
Orbán Viktor leghűségesebb rappere, aki verset írt hozzá, műsorában szerepeltette és a kampány végéig mellette állt, most egyetlen mondattal söpörte le az asztalról a politikai elemzéseket – és amit mondott, az mindenkit váratlanul ért.
Demeter Szilárd a Fidesz választási veresége után éles kritikával illette a magyar kulturális intézményrendszert, kijelentve, hogy a fiatalok nemzeti kultúrából való „kicsúszása” vezetett a politikai kudarchoz.
A Forbes megkérdezte a NER leggazdagabb vállalkozóit a kormányváltás után – Tiborcz István, Orbán Viktor veje is reagált, méghozzá feltűnően diplomatikusan.
Magyar Péter az oktatási miniszter kiválasztásáról egyeztetni akaró iskolaigazgatókat kérte számon, hogy négy éve miért nem voltak ilyen hangosak – Pankotai Lili pedig pontosan ugyanezt a kérdést tette fel vissza Magyar Péternek.
Hadházy Ákos tíz év után hagyja el a parlamentet, és visszatér a szekszárdi állatorvosi praxishoz – de mielőtt búcsút intett, pontosan elmondta, kit szeretne börtönben látni, és milyen feltétellel térne vissza a közéletbe.
Nagy Feró az ATV-nek adott nyilatkozatában három mondatban lezárta a Fidesz vereségének kérdését – de amit mondott, az sokkal többet elárul a párt jövőjéről, mint egy egyszerű beletörődésnél.
Magyar Péter a választási győzelem után egy kétéves fotóval és néhány tőmondattal összegezte azt az utat, amely a 2024 márciusi Partizán-interjútól a miniszterelnöki pozícióig vezetett – és amelynek nyomait az arcán is viseli.
eszenszky Zsolt jobboldali publicista megtalálta a Fidesz történelmi vereségének igazi okát – és az nem Matolcsy György, nem a gazdasági válság, hanem Orbán Viktor 2025-ös indiai útja, ahol a publicista szerint a miniszterelnök tudtán kívül bálványimádást követett el, és ezzel kaput nyitott a gonosz szellemek előtt.
Varga Attila TV2-s műsorvezető a Fidesz választási veresége után sorra törölte az Orbánt és a Fideszт nyíltan támogató Facebook-bejegyzéseit – miközben iparági források szerint éppen Gönczi Gábor megüresedő esti Tények-székébe pályázik.
Dopeman bejelentette, hogy visszaadja a józsefvárosi díszpolgári címét – Pikó András polgármester pedig egyetlen mondattal megmutatta, hogy ez pontosan olyan gesztus, mintha ő adná vissza a Fidesz-tagságát: egyik sem létezik.
Kocsis Máté éles hangvételű posztban reagált a 2026-os választási eredményekre, ahol nemcsak a vereség okait kereste, hanem nyíltan árulónak nevezte a korábban kormánypárti körökben népszerű Borbás Marcsit.
A Fidesz ikonikus megmondóembere, Bayer Zsolt a Magyar Nemzet legfrissebb podcastjában kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról a sokkról, amit a Tisza Párt kétharmados győzelme okozott a kormánypárti táborban.
A választási sokk után megtörte a csendet Matolcsy György, aki a szűkösség helyett a korlátlan bőség és a vállalkozói forradalom eljövetelét vizionálja a magyaroknak.
Hivatalosan is megkezdődött a mozgás a közmédia legfelsőbb döntéshozó szerveiben, miután a választási eredményekre hivatkozva dr. Silhavy Máté Tibor bejelentette távozását.
A győri hulladékgazdálkodási botrány bírósági tárgyalásán Dézsi Csaba András ex-polgármester tanúként jelent meg, ahol abszurdnak nevezte az ellene felhozott maffiafőnöki vádakat.
A választási sokkot követően Szentkirályi Alexandra megtörte a csendet, és a jól ismert narratívához visszanyúlva máris kijelölte a politikai irányt a következő évekre.
Pattanásig feszült a hangulat a közmédia Kunigunda úti székházában, ahol Magyar Péter váratlan népszerűsége az alkalmazottak körében állítólag retorziókat vont maga után a vezetőség részéről.
Egy titokban rögzített hangfelvétel rántotta le a leplet az MTVA belső válságáról, ahol Németh Zsolt csatornaigazgató már a Tisza Párt győzelme utáni túlélési stratégiákat vázolta fel a munkatársaknak.
Hatalmas belső feszültség robbant ki a nemzeti hírügynökségnél, ahol a dolgozók közös állománygyűlés után követelik a független hírszolgáltatás helyreállítását és a politikai kontroll megszüntetését.
A Kreml váratlanul hűvös és távolságtartó nyilatkozattal reagált Orbán Viktor választási vereségére, miközben már a Magyar Péter vezette új kormánnyal való együttműködés lehetőségét keresik.
