Egészen sokáig nem is értékeltem Cillian Murphy munkásságát, aztán egyszer csak berepült az életembe az arccsontjával együtt lóháton, ahogy illik.

Szerintem a legelső szerep, ahol láttam feltűnni az ír színészt, az a Christopher Nolan-féle Batman: Kezdődik, aztán az Eredetben is szembe jött velem, de ahol igazán megragadta a figyelmemet, az a Peaky Blinders volt, ahol sikerült több évadon keresztül is képernyőhöz ragasztania a sorozatoknak egyébként nem kedvező figyelmemet. Ezek után találtam meg egy videót arról, hogy miként választ szerepeket:

No Title

No Description

Mindezek után bele is vetettem magam a munkásságába, kezdve a Disco Pigs-zel, a Breakfast on Pluton át a How Harry Became a Tree-ig, amivel egyébként a kritikusok figyelmét is magára vonta. 

A színészkedés egyébként nem volt mindig fő profilja, ’96-ban járunk, ahol 20 éves ügyvédtanoncként már nagyon unva az iskolát énekes-gitárosként zenélt bandákban.

Azzal turnézta végig a szigeteket, aztán történt egy este, hogy amikor a barátaival megnézték a Mechanikus Narancs egy adaptációját, és annyira elragadta az előadás, hogy addig ment a Corcadorca ajtajain dörömbölni, amíg fel nem vették.

Ez után jött a Disco Pigs beli szerepe, ami először Európába, majd Ausztráliába és Észak-Amerikába repítette, aztán amikor Danny Boyle is megnézte a filmet, meghívta Cilliant szerepelni a 28 nappal későbbe, és innen már nem volt megállás Hollywoodig.

Legközelebb október 13-án jelenik meg új filmje, a The Delinquent Season, addig pont be lehet pótolni az esetleges elmaradásokat.