A kulturális elvárások az életünk valamennyi területét behálózzák. Azt is meghatározzák, mit és hogyan együnk. Nagyon mélyen gyökereznek, és emiatt hajlamosak vagyunk „hentesekként” vagy „barbecue-zabálókként” látni a férfiakat. Akik sokszor inkább nem mernek vega kaját rendelni, mert félnek a megszégyenüléstől.

A férfiak sokszor szégyellik vegetarianizmusukat 

Egy nem hivatalos brit tanulmány, amelyben a férfiak húsevési szokásait vizsgálták, arra a következtetésre jutott, hogy a férfiak szégyenlik, ha húsmentes ételt fogyasztanak. A kutatók azt találták, hogy a Southamptoni Egyetem kutatási projektjében részt vevő, kis létszámú férfiak a vegetarianizmusukkal kapcsolatban szégyent és bűntudatot élnek meg.

A Dr. Emma Roe és Dr. Paul Hurley által vezetett The Man Food Project olyan férfiakat vizsgált, akiknek az étrendje csak limitáltan tartalmazott húst. Ők voltak a „zöld férfiak”, akik környezetvédelmi megfontolásból hajlanak a vegetarianizmus felé, a „tornázó férfiak”, akik húsevés nélkül akarnak izmot építeni és azok, akik csak az élelmiszerbankból származó húsban bíznak meg, ezért nem esznek sok húst. Roe és Hurley megállapításai szerint ezek a férfiak kihívásnak találják, hogy nyilvánosan, a haverjaik körében vegetáriánus kaját rendeljenek.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Egy részük különböző tapasztalatokról számolt be, amelyek között ott volt a szégyenkezés, a zavarban levés vagy a konfliktuskerülés. S ezek adott esetben azt eredményezték, hogy inkább mégis ettek húst vagy hússal kínálták a vendégségbe érkezőket   [/perfectpullquote]

– magyarázta Dr. Roe a MUNCHIES-nak.

Miért gondoljuk, hogy a férfiaknak húst kell enniük?

Az állattenyésztés világméretű elterjedés hozzájárult az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához és a klímaváltozáshoz. Emiatt egyre több környezetvédelmi szakértő azt javasolja, vissza kell szorítani a húsevést. Annak ellenére, hogy a vegetáriánus és vegán lehetőségek széles körben elérhetőek manapság, a húsfogyasztás globális szintje mégis szignifikánsan emelkedett az elmúlt évtizedekben, véli Roe.

A Man Food szakértői csapata arra volt kíváncsi, milyen társadalmi és kulturális okai vannak annak, hogy az emberek és különösen a férfiak nem a vegetáriánus opciót választják.

Roe és Hurley a résztvevőket kötetlen worksopok keretében hozták össze, ahol a kutatók és a vizsgálat alanyai együtt készítettek vegetáriánus, vegán és húsos ételeket, miközben az étrendjükről csevegtek és arról, ez hogyan érinti őket. A kutatók úgy találták, ebben a nyugodt környezetben a férfiak sokkal őszintébben tudtak az élményeikről beszélni, mint egy rideg klinikai vizsgálat vagy egy face-to-face interjú során.

E kötetlen beszélgetések során előjött, hogy azok a férfiak, akik vegetáriánusok, éreztek már szégyent emiatt. A vegetarianizmust és különösen a vegánságot gyakran nőies étkezési módnak tartják. Roe szerint a kulturális elvárások miatt a férfiakat még mindig azokkal az ősi szerepekkel azonosítják, amelyeket az emberiség történetében betöltöttek: ők a hentesek és a barbecue-zók.

A húsevési elvárás és a politikai populizmus

Az ételhez való hozzáállás kapcsán nem lehet elvonatkoztatni a politikai következményektől sem: a férfiaktól azt várják el, hogy ne csak az élelem forrását dominálják, hanem, hanem a környezetüket is.

„Ez egyre inkább észrevehetővé válik a mai időkben a populista politika megnyilvánulásaiban. Elég, ha csak az USA vagy Európa főbb eseményeire gondolunk és láthatjuk, hogy a szexizmus, rasszizmus és a fajizmus olyan terepet jelentenek, amelyen a hatalom bizonyos fajtáit lejátsszák” – fejtegeti tovább Roe.

Végülis a Man Food csapata azt reméli, tudják a kutatásiak eredményeiket kommunikálni a fő élelmiszergyártók felé, hogy megismertessék velük, a férfiak hogyan éreznek a vegetarianizmussal kapcsolatban. Ezáltal jobban tudnák marketingelni vega ajánlataikat a férfiak számára is, és a szégyenérzet, feszengés elkerülhetővé válna.