Osztrovszkij-darabot mutat be A művésznő és rajongói címmel a Radnóti Színház szombaton. A színházi világban játszódó művet Valló Péter rendezésében láthatja a közönség.

A darabot, amelynek korábbi magyar címe Tehetségek és tisztelők volt, Morcsányi Géza friss fordításában játsszák.

Valló Péter a nagy sikerű Farkasok és bárányok után állít ismét színpadra Osztrovszkij-komédiát a Radnótiban – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a színházi világban játszódó orosz mű a fiatalok vágyai és a boldoguláshoz szükséges kompromisszumok ellentétét járja körül, középpontjában egy színésznő kiárusításával – a Radnótiban mindez több mint százharminc évvel az ősbemutató után, a #metoo mozgalom korában kerül színpadra.

Így reagál a Spirit Színház a #metoo kampányra / ContextUs

Teszi ezt – nevének megfelelően – előadásokkal, azt követő szakértői beszélgetésekkel, valamint a színházzal együttműködő központ rekreációs, problémakezelő coaching csapatával. Így nem csak – az akár – érintett nézők, de színházi kollégák is felkereshetik mentális segítségért a központot.

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij a 19. századi orosz realista drámairodalom egyik legfontosabb alakja. Magyarul számos darabját játszották, ezek közül a legismertebbek a Jövedelmező állás, A vihar és az Erdő, amelyet a Radnóti Színház 1999-ben mutatott be Gothár Péter rendezésében.

Osztrovszkij 1881-ben, saját negatív tapasztalatai alapján írta A művésznő és rajongói című komédiát, amelyben Nyegina, a fiatal színésznő először kerül szembe azzal a ténnyel, hogy a jobb élet és a karrier érdekében alá kéne vetnie magát a gazdag mecénások vágyainak.

A művészet nem tud kiállni önmagáért, ha durva, brutális hatalmakkal kerül szembe, és gazdag mentorokat kell szereznie magának

– idézik Osztrovszkijt.

Nyeginát szíve inkább az idealista tanítóhoz húzná, aki nemcsak a tudományokra és a jó modorra, hanem a tisztességes életre is oktatja őt. A kérdés az, hogy mi a fontosabb Nyegina számára, és miről tud könnyebben lemondani.

A művésznő és rajongói című előadás próbáján / Bálint András (b) és Porogi Ádám (j) / Fotó: A Randói Színház hivatalos weboldala

A színdarab ítélkezés nélkül mutatja be ezt az emberi dilemmát, miközben a nézőket bevezeti a színpad mögötti világ humoros, játékkal és keserűséggel teli hétköznapjaiba – áll a darab ismertetőjében.

Mint saját korában és korunkban, a drámában is jelen vannak ezek a problémák: tud-e boldogulni támogatók nélkül a színész, sőt, maga a színház, és hogy a nők itt is kiszolgáltatottabbak, nemcsak a pénzes +pártfogók+ irányába, hanem a színház belső hierarchiájában is – miközben az is előfordul, hogy épp a nők használják ki az előnyeiket

– idézik a közleményben Morcsányi Gézát, aki az előadás dramaturgja is.

Valló Péter: “Mint saját korában és korunkban, a drámában is jelen vannak ezek a problémák” / Fotó: Színház.hu

Valló Péter szavai szerint a kiszolgáltatottság nem a művészvilág sajátja, mára egyértelműen kiterjedt az egész társadalomra. “A válaszok pedig személyiségfüggőek – nem tudjuk, ki mennyit áldoz be: a személyiség reakciói patikamérlegen méretnek ki, láthatatlanul. Majd talán egyszer, sokkal később meglátjuk, miután már nyilvánvalóan érvényesült a hasznuk vagy a káruk” – idézik Valló Pétert.

Éden: Kalifornia a Vas utcában – Kritika / ContextUs

Az osztálytól legutoljára az Ingolstadti inváziót láttam tavalyelőtt. Az arról szóló kritikámban már említettem, hogy szeretem az Ódry Színpadon mindig jelenlevő találékonyságot, és azt, hogy minimális anyagi ráfordítással milyen erős képeket tudnak teremteni azok az alkotók, akik bármelyik budapesti kőszínház előadásaival kacagva felveszik a versenyt. Kelemen József rendezését tovább is néztem volna.

Az előadásban Lovas Rozi, Börcsök Enikő, Kelemen József, Pál András, Rusznák András, Porogi Ádám, Martinovics Dorina, Bálint András, Schneider Zoltán és Konfár Erik játszik. A jelmezeket Benedek Mari, a díszletet Horváth Jenny tervezte.