Kasza Tibi vette át a szót, így fogalmazva: „Csak osztozni tudok Andrisnak a véleményében, hogy nekem is egy felüdülés volt így látni a salgótarjáni David Hasselhoffot, a nógrádi Poszeidont. Megvolt az a világ, jól hoztad ezt az egészet, és a színészi képességek is ott voltak, stimmeltek a hangok. (…) Tényleg jók voltak a hangok, komolyan vehető volt ez az érdekes kis bohókás produkció, amikor hipnotizáltak vagy vuduztak téged, azt külön kiemelném, azt az átélést, ahogy mentek a végtagok, mint egy furcsa marionettbaba. Nagyon jó volt, ez tényleg nagyon jól szórakoztat!” Szabó Zsófi Győző általános, feltűnést keltő viselkedésének hiányát díjazta: „Nagyon jól állt neked, Győző, hogy visszafogottabb voltál, hagytad a Henit egy picit jobban érvényesülni, nekem most ő volt a főszereplő ebben a történetben, mert nagyon jó humora van a Heninek, fantasztikus vagy! Kár, hogy nem rajtad van kevesebb ruha és a Győzőn több, merthogy az év legfittebb női előadója lettél. Két kicsi gyerek mellett is Győzőt fel tudod készíteni, harmadik gyerekként hétről hétre, le a kalappal előtted! Jó volt a sztori, tök jól kitaláltátok, volt benne munka, élvezhető volt!” – fejtette ki a műsorvezető.

A továbbiakban kiderült, Gáspár Győző feleségének, Beának dedikálta ezt a dalt, amely életük „átkozott nyarára” emlékezteti, amikor Bea a betegségével küzdött. De szerencsére ma már minden a múlté, és ezért Győzi nem tud elég hálás lenni.

Mivel Horváth Tomi hisz a cigány-átok erejében, így értékelt: „Én félek a prikezsiától, úgyhogy rosszat nem merek mondani, de nem is nagyon tudnék, elmondom őszintén. Nekem az is tetszett, hogy így oldottátok meg a szövegproblémát, mert leleményesség kell ehhez (…). Győzi, minden adásban Bea asszonynak énekelj, merthogy nagyon sok volt a tiszta hang, és tényleg több volt most. Én a szakmaiságot is figyeltem, mert itt kellett figyelnem, és meg kell, hogy mondjam: ez kerek volt!” A zsűri a maximális 40 ponttal díjazta Dér Heni és Gáspár Győző előadását, de persze nem anélkül, hogy elsiklott volna Győzi ráfeszülős jelmeze fölött. Kasza Tibinek sikerült ugyan visszafognia magát a pontozásig, de ott már nem bírta ki, hogy meg ne jegyezze: „Igenis fontos, amikor az ember vállalja önmagát. Ilyen grandiózus heresérvvel fölvenni egy ilyen gatyát, azt gondolom, ez önmagában is megérdemli a 10 pontot!”