Zichy megrajzolt hősei – Petőfin keresztül Madách Imréig – az Országos Széchényi Könyvtárban várnak. De komolyan, várnak! Méghozzá arra, hogy megcsodáljátok őket. Egy szoba tele a magyar művészettörténelem legnagyobb kincseivel. Tessék elmenni!
A XIX. század legnagyobb magyar illusztrátora, rajzolója, festője. Munkácsy Mihály és Madarász Viktor pályatársa. Kortársai és az akkori nagy kritikusok mind vonalvirtuózként emlegették. A becenév magáért beszél. Amint ecsetet fogott, egy újabb műalkotást teremtett. Így minden oka megvolt az Országos Széchényi Könyvtárnak, hogy egy Zichy Mihály-kiállítást nyisson. Úgy gondolom, egy magyar ember számára illendő tudni, ki volt Zichy Mihály. A plusz információkat magáról a művészről pedig érdemes szeptemberig megnézni és meghallgatni az OSZK-ban.
Egy viszonylag kis teremben kapott helyet a tárlat. Ez a kiállítás aligha nevezhető megszokottnak, ugyanis nem egy művész életútját mutatja be, hanem néhányat a legnagyobb és a legeldugottabb munkáiból. Van ezen a kiállításon Zichy-rajzoskötet, Petőfi Sándor-verseskötet, Arany János-ballada, Madách Imre-gyűjtemény és erotikus rajzok is.
Összeszedtem néhány olyan érdekességet Zichy Mihályról, amit a Budai Várnegyed legnagyobb könyvtárában hallottam egy elismerésre méltó tárlatvezetésen: Nagy zenerajongó volt, és tehetséges zongorista.
Lánya, Zichy Zsófia Liszt Ferencnél tanult zongorázni. Apja, hogy megköszönje lánya taníttatását, egy, a zene fontosságát ábrázoló festménnyel kedveskedett Liszt Ferencnek. Amikor nem itthon tevékenykedett, Oroszországban alkotott. A grúzok nemzeti festőjükként tekintenek Zichy Mihályra. Még utcát is neveztek el róla az észak-kaukázusi országban. Ez nem meglepő, hiszen közel tizenöt évig volt az orosz cári udvar elismert festője. Ebben az időben történt, hogy hálából elvett feleségül egy orosz parasztlányt, aki az Oroszországban töltött éveiben segített rajta, mikor is rászorult a művész.
A későbbi ínséges időkben pedig külön felkérésre erotikus rajzokat készített számos példányszámban. Bár nem volt ínyére az efféle munkák készítése, megrendelésre a pedofíliától kezdve különféle perverziókig mindenféle rajzot alkotott busás fizetségért cserébe.
Zichy Mihály különc viselkedését az is jól alátámasztja, hogy egyik rajzoskötetét ő maga vitte be személyesen a Széchényi Könyvtárba, mondván, „itt is legyen belőle”. Azóta viszont ebből a gyűjteményből másolat nem készült az elmúlt 150 évben, ezzel Zichy előre egy igazi kincset bízott a könyvtárra.
Mindemellett egy nagyon fontos illusztrációt köszönhetünk neki. Ugyanis Arany László (Arany János fia) hívta fel figyelmét Madách Imrére, arra hivatkozva, hogy mennyire rokonlelke Zichynek az Ember Tragédia írója. Ezt később maga Zichy Mihály is elismerte. Ennek köszönhető Az Ember Tragédiájának első hivatalos illusztrálása, melyet az ő nevéhez kötünk. Külön érdekesség, hogy a tizenöt színből tizennégyet rajzolt meg, ugyanis az első színt nem találta elég érdekesnek, ahhoz, hogy illusztrálja.
Petrovics Elek így nyilatkozott az két művész rokonlelkűségéről:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Azóta Madách nevéhez úgy járul Zichy Mihályé, mint pl. Cervantes nevéhez a Gustave Doré-é. A közönség tudatában együtt élnek, mint két egymáshoz méltó genius, akik örök frigyre lépnek. [/perfectpullquote]
A kiállítás október 28-ig tekinthető meg.
