Már több zenekart is a háta mögött hagyott, vagy még mindig cipel. Igen otthonoson mozog a irodalomban is, sőt a Rájátszásba is csatlakozott Fehér Renátó oldalán. A Szabó Benedek és a Galaxisok frontemberével beszélgettünk többek között a már említett volt és jelenlegi zenekarairól, irodalomról, lázadásról.

Hirdetés

ContextUs.hu: Első zenekarod a Downward volt, aztán jött a Gyökkető, majd a Zombie Girlfriend, és végül a Szabó Benedek és a Galaxisok. Ugyan volt néha szünet egy-egy bandaváltás között – amikor például majdnem telemarketingeztél –, de igazából azt mondhatjuk, mindig is a zene volt az életed, azzal foglalkoztál.

Felvettek egy telemarketinges céghez, de az első munkanapom előtt kaptam egy ajánlatot máshonnan, úgyhogy azonnal fel is mondtam. Más kérdés, hogy a másik hely végül nem jött össze, de azért nem bánom, hogy egy napig sem kellett embereket hívogatnom hülyeségekkel. Egyébként igen, tizennégy éves korom óta kisebb-nagyobb megszakításokkal mindig játszottam valami zenekarban, furcsa is lenne nélküle.

ContextUs.hu: Két lemezen vagy túl. Mikor számíthatunk a következőre? Mit lehet tudni a koncepciójáról?

Most ott tartok, hogy duplalemez lesz, legalább húsz számmal. De egy hónappal ezelőtt biztos mást mondtam volna, tehát valójában fogalmam sincs. Nagyon sok ötletem van, egy-két új számot koncerteken is játszunk, de egyelőre nincs kedvem nekiállni a felvételeknek. Próbálom tartani magam ahhoz, hogy kétévente összerakok egy nagylemezt, de iszonyú lusta vagyok.

ContextUs.hu: A HVG-nek adott interjúdban ekképpen fogalmaztál: „De azóta is ugyanúgy kapálózom a klasszikus kispolgári értékrend ellen, csak már másként.” Miért vagy ennyire ellene? Mit értesz a másként lázadás alatt?

Élőszóban nagyon rossz vagyok, írni sokkal jobban szeretek; ennek is köszönhető, hogy sokszor hatalmas hülyeségeket mondok, amiket utána meg kellene magyaráznom. Ez is egy ilyen dolog, fogalmam sincs, mit értettem a „másként lázadás” alatt. Valószínűleg azt, hogy szeretek jókat enni és otthon filmezni, de azért néha még felborítok pár kukát.  

ContextUs.hu: Több fórumon is olvasni, hogy Cseh Tamáshoz hasonlítanak. Mi a véleményed erről?

Igazából semmi. A Levél nővéremnek egy nagyon szép lemez.  

ContextUs.hu: Ismét lesz Zombie Girlfriend-koncert, mégpedig április 15-én az Aurórában. Ez egy különleges alkalom, vagy a későbbiekben is lehet számítani például a This is a story of you and me kezdetű sorok felcsendesülésére egy-egy fellépés kapcsán?

2013-ban azért szűnt meg a Zombie Girlfriend, mert meguntam és jött a Galaxisok. Most egy kicsit a Galaxisokat unom, de nyilván nem fogom feloszlatni, mert közben nagyon szeretem, ez csak átmeneti fásultság, máshoz van kedvem.

Úgyhogy most újra lesz Zombie Girlfriend. A teljes első lemez anyagát eljátsszuk majd – néha hullámokban tör rám a nosztalgia, most éppen elkezdett hiányozni az a végtelen 2011-es év, amikor annyi minden történt.

Szóval ez a koncert ennek a nosztalgiának a feloldása. Egyébként valamikor szeretnék új Zombie Girlfriend-számokat is, majd meglátjuk.   

ContextUs.hu: Te is csatlakoztál a Rájátszás nevű projektbe, méghozzá Fehér Renátó oldalán. Meséld el, kérlek, hogyan kerültél a csapatba, és miért Renátó lett a társad? Mit dolgoztatok már fel?

Renátóval beosztottak minket egymás mellé, de igazából jobban nem is alakulhatott volna, mert az elejétől nagyon jól kijöttünk. Élt bennem egy fals kép a kortárs költőkről, na, ő ennek szerencsére semmiben sem felelt meg. És általában a többiek sem, akikkel ott találkoztam. Olvastam, hogy neki is jó élmény volt, aminek külön örülök, mert nem mindig szeretnek az emberek velem dolgozni. A Rájátszás elsősorban nem a zenészekről szól, ami nagyon helyes, mert ennek köszönhető, hogy most már vannak igazi újhullámos sztárírók és sztárköltők, akiket élőben is ugyanúgy imádnak az emberek, mint a zenészeket. Ez egy nagyon-nagyon jó dolog.  

Szabó Benedek
Szabó Benedek / Fotó: FÉLonline.hu

ContextUs.hu: Maradjunk az irodalomnál… Egy korábbi levelezésünk során, amikor szerettem volna, hogy te is csatlakozz a Kortárs rovatunkhoz, azt mondtad, jobban szereted az irodalmat, mint a zenét, ha csak egy hajszálnyival is. Joggal tehetjük fel a kérdést: miért nem afelé kezdtél el jelentékenyebben érdeklődni?

Jelentékenyen érdeklődöm az irodalom iránt, gyerekkorom óta rengeteget olvasok. Egy jó regény teremt egy másik világot, de mondhatom úgy is, hogy másik állapotot, amibe át tudok lépni, amikor olvasom, miközben folyton reflektál a saját világomra, állapotomra is. A zene sokkal zsigeribb élmény, ösztönös és eufórikus, de az igazi varázslat az irodalom. 

ContextUs.hu: Kik a kedvenc kortárs íróid/költőid?

Kortársakat nagyon sporadikusan olvasok, de például Havasréti József Űrérzékeny lelkek című regénye váratlanul nagy hatással volt rám, és a Dögeltakarító is nagyon erős, még akkor is, ha kifacsarja a gyomrodat. Nagyon érdekes gondolatkísérlet volt a Lett este és lett reggel is.

De kortársban tényleg nem vagyok otthon, magyarból és külföldiből is a huszadik századot szeretem, mondjuk a kilencvenes évekig bezárólag.

Tavaly hatalmas posztmodern-flessem volt, egyébként is imádom az amerikai nagyregényeket, elolvastam a Pynchon-életmű nagy részét, David Foster Wallace, DeLillo, Nabokov, aztán idén év elején Szerb Antalhoz tértem vissza, de most újra angolul olvasok. Viszont az Infinite Jest magyar fordítására, amit Kemény Liliék csinálnak, nagyon kíváncsi vagyok.    

ContextUs.hu: Mit terveztek 2016-ra?

Sokat utazni és játszani mindenfelé. Ez a legjobb az egészben.

Hirdetés