Nézem Film Akik maradtak: Túlélték a háborút, de élni még nehezebb...

Akik maradtak: Túlélték a háborút, de élni még nehezebb lesz

Promóció

Nem csak az a kérdés, túl lehet-e élni a tragédiákat, hanem az is, hogyan lehet a traumák után élni és szeretni. Szívbemarkoló élmény Tóth Barnabás Akik maradtak filmje, a haláltáborok és a szenvedés közvetlen ábrázolása nélkül, amelyet a jövő évi Oscar-díjra jelölt Magyarország.

Holokauszt film helyett

Promóció
- Advertisement -

Közelmúltunk filmes feldolgozása még mindig érzékeny terület. Talán ennek is köszönhető, hogy a magyar filmgyártásban a holokauszt és a második világháború sokáig kibeszéletlen maradt. Az utóbbi években azonban készültek végre filmek, amelyek nemzetközi szinten is értékesek és érvényesek. A Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság és az Oscar-díjat is elnyerő Saul fia magát a tragédiát, annak megélését mutatta be. Magyarország idén Tóth Barnabás filmjét nevezi az Oscar-díjra.

Hajduk Károly és Szőke Abigél / Fotó: Filmalap

Ahogy a cím is sugallja, az Akik maradtak nem közvetlenül a holokausztról vagy a háborúról mesél. A tragédia nem ér véget a borzalmak túlélésével. A megmaradtak számára csupán a megpróbáltatások új fejezete kezdődik. Az alkotók aspektusából tekinteni a problémára közeli élmény mindazok számára, akiknek nagyszülei családi fotográfiái mesélnek történeteket a nehéz időkből. Az írói, rendezői nézőpont tehát szinte mindannyiunk tekintete.

Tóth Barnabás, a rendező F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvét dolgozta fel, a forgatókönyvet pedig Muhi Klára írta.

Az író-rendező páros valószínűsíthető személyes érintettsége átjön a vásznon. Ráismerek  nagyszüleim, dédszüleim egykori világára a korszak szinte nyomasztóan pontos ábrázolásának köszönhetően. Ezért feltételezem, hogy az képes megjeleníteni a háború utáni korszakot ilyen hitelesen, akinek családjában “beégtek” hasonló a képek és történetek.

Kis pénz, nagy történelem

A kis költségvetésből is hiteles, már-már hollywoodi igényességű világépítés lassan magyar specialitás lesz a kosztümös filmek esetében. A minimális díszletek és helyszínek bravúros látványvilágot eredményeztek Topolánszky Tamás Yvan Curtiz című filmjében. Találékony a látványtervezés Borbás Dávid Buszsofőr című rövidfilmjében is, amelyben az ötvenes évek magyar valósága elevenedik meg.

Topolánszky Tamás Yvan: “Az a jó, ha egy rendező nem rápaszírozza magát a filmjére, hanem hagyja a történetet kiteljesedni”

A Casablanca rendezője, Michael Curtiz, vagyis Kertész Mihály a főszereplője annak a magyar filmnek, amely idén először lesz látható a hazai mozikban a Klasszikus Film Maratonon. A bemutató kapcsán beszélgettünk a Curtiz című film alkotópárosával, Topolánszky Tamás Yvan rendezővel és Sümeghy Claudia producerrel.

Az Akik maradtak titka az egyszerűségben rejlik. Nincs szükség a rommá lőtt Lánchíd látványára vagy tankokra és bombakráterekre a háború utáni sivárság érzékeltetéséhez. Rajk László utolsó filmes munkája méltó búcsúajándék korunk egyik legkiválóbb építész-látványtervezőjétől.

Az ördög a részletekben lakozik, és ez nemcsak az érzékeny dramaturgiai megoldásokra igaz. A bezártság és a hideg nyomasztó jelenlétét hangsúlyossá és megélhetővé teszi Marosi Gábor operatőri munkája.

A lakásban játszódó jelenetek feszült pillanatait dinamikusan, több nézőpontból láttatja, részévé válunk a zárt, nyomasztó világnak, és a dramaturgiailag kevésbé hangsúlyos mozzanatokban is foglyai maradunk.

Két tűz között

A második világháborút követő első évek az újjáépítésről és továbblépésről, a traumák feldolgozásáról szóltak. A fájdalmait harsány természetével palástolni igyekvő kamaszlány és a csendes, megtört orvos találkozása fordulatot hoz kettejük magányos életébe. Klára még mindig a szüleit várja haza a haláltáborból, a köztiszteletben álló nőgyógyász, Aladár pedig belső száműzetését tölti lakásában. Egy orvosi vizsgálat alkalmával találkoznak, ahol Aladár azért vizsgálja meg Klárát, mert a lány a korábbi, a gettóban átélt tragédiák hatására nem képes nővé érni.

Egymásra találva / Fotó: Filmalap

Klára és Aladár barátságot kötnek a sivár rendelőben. A lány pótapját kezdi látni az orvosban, így hozzá költözik. Kapcsolatuk elmélyül, miközben a háborúból lassan felépülő ország fenyegető tempóban csúszik bele az újabb rémálomba, a Rákosi-rendszerbe.

Hajduk Károly (Aladár) és  Szőke Abigél (Klára) játéka intenzív, dinamikus, a két karakter tűz és víz.

A lány szenvedélyes harsánysága és a halk szavú férfi visszafogott, szelíd mosolya kiegészíti egymást, jól működik köztük a “kémia”.

Tóth Barnabás kivételes rendezői empátiája színészei iránt már első kisjátékfilmjében, az Újratervezésben is megmutatkozott. A két ember egymásra találásának finom rezdüléseit remek színészek, így Jordán Adél, Nagy Mari és Lukáts Andor erős játéka támogatja. Bár Aladáron és Klárán kívül mindenki csupán rövid időkre tűnik fel a történetben, keserű humort hoznak a kor nyomasztó atmoszférájába.

Intim szférában

Ahogy a történet halad előre, úgy mélyül el Klára és Aladár viszonya az apa-lánya kapcsolattól távolodva valami megfoghatatlan irányba. A feszültség forrása is ebből fakad. A középkorú orvos és a tinilány szexualitástól mentes kapcsolata egyre feltűnőbbé válik az őket körülvevő világban. Az újabb sötétségbe merülni készülő társadalomban együttélésük egyre elfogadhatatlanabb.

Milyen jövő vár? / Fotó: Filmalap

Külső szempontból félreérthető kapcsolatuk belülről nézve rendkívül törékeny, mégis így próbálnak együtt túlélni, egyensúlyozni érzelmeik közt. A lehetőség, hogy viszonyuk átalakul és a film onnantól egész másról szóljon, végig Damoklész kardjaként lebeg a vászon fölött.

Az apró pillanatok, érintések egész más irányba vihetnék a cselekményt, aztán ez mégsem történik meg. Még akkor sem, amikor az éjszaka közepén az ávósok a szomszéd lakásból viszik el a szomszédot.

Eközben Aladár és Klára összeölelkezve a legrosszabbra készülnek.

Ez nem csak rendezői, de forgatókönyvírói bravúr is. Az ÁVH feltűnése szerencsére véletlenül sem központi, inkább korfestő elem, akárcsak  Rákosi Mátyás képe az iskolaigazgató falán.

A fenyegető hangokat és díszleteket már számos filmből ismerjük, nem szükséges hangsúlyozni őket. Jelzésszerű jelenlétük elegendő, nem ülik meg a cselekményt, amely viszont pátoszmentesen pendít meg bonyolult érzelmi húrokat.

Tóth Barnabás rendező / Fotó: Horváth Péter Gyula

Nézőként azt tapasztaljuk, hogy nem azok a dolgok történnek meg a filmben, amelyekre beidegződéseinknél fogva számíthatnánk. A közhelyektől az alkotók jó ízléssel és arányérzékkel távol maradnak.

Terápia

Bár Tóth Barnabás mozija elszomoríthat, mégis felemelő, felszabadító élmény. Meggyőz, hogy a tragédiák után is van esélyünk újrakezdeni. Ehhez pedig elég lehet akár egy érintés is.

Amennyiben a kortárs filmkészítők folytathatják közelmúltunk és történelmünk őszinte közelítésű feldolgozását, akkor az Akik maradtak új fejezetet nyithat a magyar mozitörténetben.

Ez a mi a közös történelmi-társadalmi terápiánk. Őszinteség,  ami talán még a gyógyulás módszertanára is alternatívát kínál. Egy esélyt arra, hogy a múlttal való szembenézés után a jövőbe is messzebbre tekinthessünk.

Promóció
Promóció
Promóció

legnépszerűbbek

A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásokat tett közzé, milyen szabályokat érdemes betartani a megelőzés gyanánt, valamint mik a koronavírus tünetei.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Egy olaszországi nővér a koronavírus frontvonalából posztolt.

Így teszi tönkre a tüdőt a koronavírus

A felvételek az egyik olyan kínai páciens tüdejéről készültek, aki még tavaly decemberben hunyt el Kínában.
Promóció

a szerk. ajánlása

Andy Warhol cipőillusztrátorként kezdte – Érdekességek a pop-art atyjáról

Andy Warhol a XX. század egyik legmeghatározóbb művésze volt.

Laczkovich Borbála, a Banksy-kiállítás kurátora: „A felszín mögött egy komplex és ellentmondásos képet kapunk”

Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül.

Saiid: „Ugyanaz a vonat, csak lecsatoltak egy pár vagont”

A lényeg, hogy az „élet szörfdeszkáján” sodródni és ride-olni is ugyanolyan jó lehet!

ez is érdekeltéged
<3