Az új hatóság a Gajdos László által vezetett Élő Környezetért Felelős Minisztérium alá tartozik majd, és nem váltja ki a kormányhivatalokat – azokkal párhuzamosan működik. A jogszabály kialakításán még dolgoznak, de Tárkányi tervei szerint egyéni képviselőként ő lesz az egyik benyújtó. A menetrend fokozatos: többszörös visszaesőknél először átmeneti – néhány hetes vagy 1-2 hónapos – felfüggesztés jöhet, majd újabb súlyos szennyezés esetén teljes engedélyelvonás és az összes engedély újbóli megszerzésének kötelezettsége.

„Nem szeretnénk, hogy új akkuüzemek épüljenek"

Az interjú egyik legkeményebb mondata a CATL-lel kapcsolatban hangzott el. Amikor a Debreciner rákérdezett, hogy az új kormány partner akar-e lenni a bejelentett, de még meg nem valósított akkuipari üzemek felépítésében, Tárkányi egyértelműen válaszolt: „A rövid válaszom az, hogy nem.” Elmondta: nem szeretnék, hogy új akkuüzemek épüljenek az országban, és azt sem szeretnék, hogy a CATL megvalósítsa a Debrecenbe tervezett második és harmadik gyáregységét.

Ez a nyilatkozat az eddigi legtisztább kormányzati állásfoglalás a CATL terjeszkedésével kapcsolatban – és egyben jelzi, hogy a Tisza-kormány az örökölt akkuipari beruházásokat nem kívánja folytatni, csupán a már működő létesítményeket kívánja szigorúbban ellenőrizni.

Debreceni vasút és a nagyállomás

Az interjúban Tárkányi debreceni fejlesztési tervekről is beszélt. A tavaly ősszel bezárt 106-os vasútvonalat – amely Debrecen és Nagykereki között futott – még idén újra szeretnék nyitni. Bár a síneket egy rövid szakaszon már felszedték, a sínek melletti sáv jogilag az állam tulajdonában marad. Az álomterv szerint visszaépítenék a Nagyváradig tartó részt is, és tram-train-szerűen bevezetnék Debrecen belvárosába.

A debreceni Nagyállomás felújításáról – amely a Tisza egyik választási ígérete volt – elmondta: ez az ő első számú képviselői projektje, de a kivitelezés ideális esetben is csak 2030-ig tudna elkezdődni.

Az új akkuhatóság milliárdos bírságokkal és bezárással fenyegethet – ez az első olyan intézményi keret, amely valódi fogakat adhat a magyarországi akkumulátorgyárak ellenőrzéséhez. Tárkányi Zsolt nyilatkozata pedig azt is egyértelművé tette: a Tisza-kormány nem akar több akkugyárat, és a CATL terjeszkedését sem támogatja.

A szeptemberi határidő és a törvényjavaslat benyújtásának menetrendje azt mutatja, hogy a hatóság felállítása komoly prioritást élvez. Hogy a milliárdos bírságok valóban eljutnak-e a szabályszegő cégekhez, azt a következő hónapok jogalkotási folyamata dönti el.