Csupa pozitív üzenet, vidám színkavalkád és a megújulás szándéka várja majd a karanténból kiszabaduló városlakókat a lepukkant tűzfalakon, üzletek kirakataiban. Lássuk, miért és hogyan jött létre a Back to the Streets kezdeményezés mint nagyvárosi, poszt-covid történet!
A reményteli üzenetek és a városszépítési szándék találkozása
„Back to the Streets”, vagyis vissza az utcákra – ez annak az ambíciózus projektnek a jelmondata, amely keretében ezer falfestményt fog elkészíteni ezer street art alkotó száz amerikai városban, írja a The Guardian. Az alkotók fontosnak érezték, hogy mielőtt az emberek újra birtokba veszik a városi tereket a bezártság után, elgondolkodjanak, pozitív üzeneteket kapjanak. És bár a street art nem örök, ideiglenes művészi lenyomata lehet egy korábban sosem tapasztalt korszaknak.
„A remény, optimizmus és közösség üzenetét ültetjük el, és ezek az ideák a koronavírus-járvány utáni világban is megmaradnak. A jó tettek és a közösség ereje most sokkal fontosabb, mint bármikor” – mondja Evan Meyer ötletgazda és egyben a Santa Monica-i székhelyű Beautify városszépítő street art cég ügyvezetője.
Így néz ki Barcelona street artistok szemével / ContextUs
Turistáskodása során kinek nem volt része egy street art erőteljes hatásában? Ahelyett azonban, hogy néhány éjszaka felfedezett zeg-zugot emlegetnénk, kirándulásaink részévé tehetjük az urbán művészet teljes felfedezését. Barcelona graffiti aranykora a kétezres évek elején volt, amikor helyi és nemzetközi művészek a street art nyüzsgő színterévé tették a város utcáit.
„Elegünk van a ronda falfelületekből! A célunk, hogy felszámoljuk ezeket a városi felületeket, és hogy az itt lakókat is bevonjuk ebbe a folyamatba, hogy magukénak érezzék a környezetüket, és közösséget szervezzünk” – teszi hozzá az igazgató.
No Title
No Description
Meyer és utcaművész csapata helyi lakóközösségekkel, művészekkel, vállalkozókkal, ingatlanfejlesztőkkel, ingatlantulajdonosokkal együtt, közösen alakítják ki a falfestményeket a közösség javára. Ők hozzák össze, koordinálják az egyes szereplőket. Azok, akik tulajdonában áll egy üres vagy elhanyagolt fal, megkeresi a csapatot és az üres és unalmas felületek helyére izgalmas, vidám kép kerül.
Insta-pozitív városok
Meyer szerint nem elhanyagolható az Instagram-faktor sem, hiszen a közösségi oldal hatalmas publicitást biztosít a népszerű street art alkotásoknak. Az addig elhagyatott és elhanyagolt utcák, terek egy-egy alkotásuknak köszönhetően újra megtelnek élettel.
A csapat eddig már Pasadenában, West Hollywoodban, Seattle-ben és Oaklandben dolgozott olyan utcaművészekkel, mint Guerin Swing, Gino Loffredo, Sel Dog és Corie Mattie, aki a csapat egyik női tagja.
Mattie többek közt reménykeltő szlogeneket is írt a falfestményeihez: „Zárd be az ajtót, és tárd ki az elmédet”, „A remény ingyen van, add tovább!”, „A járvány után majd jön az újjászületés”.
No Title
No Description
„A testvérem orvos Los Angeles-ben, anyám ráktúlélő, tehát a fokozottan veszélyeztetettek közé tartozik. Érintettként szerettem volna valahogy felhívni a figyelmet a problémára, ugyanakkor reményt is adni. Néha nem lehet szavakkal kifejezni a helyzetet, ekkor válik igazán fontossá a művészet” – mondja Mattie.
Párizs belefagyott az 1940-es évekbe fagyott a karantén idején
Párizs Montmarte negyedének két utájában is – a Rue Berthe-n és Rue Androuet-en – egy félbehagyott forgatás maradványai kalauzolják vissza az arra járókat 1942-be. A film készítői a francia történelem egyik legsötétebb korszakát örökítené meg a filmvásznon, a náci megszállást, azonban a karantén bevezetését követően be kellett fejezniük a forgatási munkálatokat.
Ruben Rojas szintén a csapat tagja, egy másik falszépítő, aki „A szeretetet nem lehet karanténba zárni” feliratú képet alkotta egy kooktélbár oldalára Santa Monica-ban.
No Title
No Description
„A célunk, hogy gondolkodásra bírjuk az embereket az új világunkról. A karantén mindannyiunk számára egy rosszul csengő szó, most viszont átértelmezhetjük. Azt szeretném elérni, hogy optimizmust hirdessünk és változást indítsunk el” – mondja Rojas.
