Olyan távolinak tűnhet az ember számára egy elnök élete, milyen, amikor már nem beszédet tart vagy a világ többi vezetőjével tárgyal. Márpedig, aki távolinak tűnik, sokszor megfoghatatlan, idegen. Ezt felismerve jött rá Kennedy, hogy a Fehér Háznak kell egy saját fotós. Nem is tudta, milyen fontos hagyományt teremtett.
Menjünk vissza egészen 1961-ig. Ekkor még nem létezett a szóban forgó elnöki fotós, helyette katonai fotósokat béreltek fel a hivatalos elnöki rendezvények megörökítésére. Kennedy azonban úgy gondolta, a képnek igenis fontos szerepe van az imidzs kialakításában, és kell valaki, aki ebben segít. Így bérelte fel Cecil Stoughtont, aki az amerikai katonai testület fotográfusa volt, mielőtt megörökítette Kennedyék legfontosabb pillanatait.
A képeket szabályozták, Kennedyékről az elegáns, fiatal, boldog pár képe alakult ki, hiszen kizárólag ilyen képeket engedtek megjelentetni. Stoughton a történelem egyik legmeghatározóbb fotóját közvetlenül Kennedy halála után kapta lencsevégre, amikor Lyndon B. Johnsont kinevezték. Felesége áll az egyik, Jackie Kennedy pedig a másik oldalán, amikor is átvette a hatalmat. Stoughton képes volt ezt a tragikus pillanatot másodpercek töredéke alatt megörökíteni, máskülönben a világ csupán rádión keresztül hallhatta volna a történteket.
Johnson Yoichi Okamotót nevezte ki fotósának, akinek igazán intim pillanatokban sikerült dokumentálnia az elnök életét. Az ő munkásságát követte Pete Souza, aki példaképének tekintette Okamotót. Obama hivatalos fotósa fő feladatának tekintette, hogy a jövő nemzedéke számára megörökítse az elnök legfontosabb pillanatait és közelebb hozza az elnököt az emberekhez. Hála neki, a Nemzeti Archívum közel 2 millió képet őriz Obama elnökségéről. A közösségi média teljesen átformálta a képeket, amelyek napjainkban megjelennek a vezetőkről. Obama alatt például szigorították a sajtó belépését a hivatalos eseményekre, és e helyett saját fotósaikkal készült képeket jelentettek meg.
Fellini Rómája adta a kezdőlökést a paparazzo fotók kibontakozásának
Annyit lehet tudni, hogy a paparazzo szót először Federico Fellini Édes élet című filmjében használták először. A filmben Marcello Mastroianni egy kiábrándult riportert alakít, aki egy pletykalapnak keres éjszakánként újabb és újabb témát. Ebben segít neki partnere, Paparazzo, a fotós. Ott terem mindenhol, a leglehetetlenebb helyzetekben készít képeket.
Jelenleg Shealah Craighead Trump hivatalos fotográfusa. Azonban a Twitter korában, amit Trump is előszeretettel használ, személye már nem olyan fontos, hiszen az amerikai elnök személyesen osztja meg gondolatait a nagyközönséggel, amivel eleve kialakít egy képet magáról. A Trumpról készült képek kevésbé intimek, ráadásul számuk sem jelentős. Craighead fotói általában ridegek, és nem sokat mondanak el alanyáról, Trumpról. Hozzá hasonlóan Nixon sem engedett sok képet készíteni magáról, és Jimmy Carter az egyetlen elnök, aki nem alkalmazott fotóst elnöksége alatt. Azonban ezzel az emberek elvesztették a lehetőséget, hogy megismerjék az embert, aki az országot vezeti, és betekintést nyerjenek a kulisszák mögé. Holott ezek az intim képek gyakran többet mondanak, mint egy-egy hivatalos beszéd.
Nézegess még több képet az egykori amerikai elnökökről itt.
