Andrew Lloyd Webber szerint a koronavírus-járvány okozta válság miatt a művészetek eljutottak addig a pontig, ahonnan már nincs visszatérés.
Meg kell nyitni a színházi ágazotot
A világhírű zeneszerző és színházi impresszárió – aki tavaly hosszú évek után letaszította Paul McCartney-t a leggazdagabb brit zenészek listájának első helyéről, majd idén visszaelőzte Cartney a felesége vagyona miatt – arról számolt be a brit parlamenti képviselőknek, hogy a távolságtartás szabályai mellett nem lehet üzemeltetni a színházakat.
Az Oscar-díjas zeneszerző (Evita, 1996) a BBC cikke szerint a parlament digitális, kulturális, média- és sportbizottsága előtt hangoztatta, hogy a színházi ágazatot újból meg kell nyitni és működtetni, úgy, ahogy korábban, mert eljutottak addig a pontig, ahonnan már nem lehet helyrehozni a károkat.
Lloyd Webben százezer fontot (39,5 millió forint) költött egy kísérletre: júliusban a London Palladiumban szervezett koncertet, hogy kiderüljön, életképesek lehetnek-e a távolságtartással megrendezett előadások.
Azóta két nagy színházi produkciót kezdtek el játszani Londonban, de azokat is a kötelező távolságtartással, vagyis csökkentett nézőszámmal. A legtöbb West End-i színház azonban továbbra sem nyitott ki a karantén óta.
Lloyd Webber arra figyelmeztette a képviselőket, hogy egy pont után tényleg nem lesz hova visszatérni.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A színház hihetetlenül munkaigényes vállalkozás. Sok szempontból egy műsort jelenleg szinte szeretetből rendeznek meg[/perfectpullquote]
– mutatott rá.
Hozzátette: “a színházak nem mozik, nem elég csak kinyitni az épületet”.
A távolságtartás nem megoldás színházakban
A brit kormány 1,57 milliárd fontos (623 milliárd forintos) támogatási csomagot jelentett be korában a művészeteknek nyújtott mentőövként.
Lloyd Webber szerint azonban nagyon fontos lenne, hogy bejelentsék, pontosan mikor lehet újra kinyitni a színházakat. A zeneszerző korábban azt is hangoztatta, hogy a színházak nem tudnak távolságtartással működni.
Célzott arra is, hogy Hamupipőke című produkcióját esetleg Angliából egy másik helyszínre költözteti, “ahol az emberek egy kicsit segítőkészebbek”. Az előadást az eredeti tervek szerint szeptemberben kezdték volna játszani a londoni West Enden.
Oliver Dowden kulturális miniszter a hétvégén megjelent cikkében arról írt, hogy a kormány egy olyan terven – a Csipkerózsika-művelet elnevezésű projekten – dolgozik, amellyel a karácsonyi szezonra meg lehetne nyitni néhány színházat.
Hozzátette: gyorstesztelés segíthet a színházak újraindításában. Egy olyan lehetőséget is vizsgálnak, hogy a negatív aznapi tesztel rendelkező nézők mehetnének színházba.
31,5 milliárddal támogatja a lengyel kormány a zene- és a színházipart
A 400 millió zlotys (31,5 milliárd forintos) alapból az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények veszteségeinek akár 40 százalékát fedezhetik majd. A magáncégek és a civilszervezetek által működtetett intézmények esetében a támogatás a veszteség 50 százalékáig igényelhető. A segítséget elsősorban a zene és a színház területén tevékenykedő szervezeteknek szánják.
Lucy Noble, Royal Albert Hall művészeti és kereskedelmi igazgatója, a brit Nemzeti Arénák Szövetségének elnöke a parlamenti bizottság előtt kiemelte: súlyos pénzügyi következménnyel jár, hogy az intézményekben nem lehet előadásokat tartani. “Minden koncerthelyszín térdre kényszerült” – hangsúlyozta.
Mint elmondta: a kormány által felajánlott 1,57 milliárd fontos mentőcsomagra a Royal Albert Hall nem tud pályázni, csak kölcsönt vehetne fel, és már így is el vannak adósodva, több kölcsönt nem vállalhatnak.
Sam Mendes, a szintén Oscar-díjas filmrendező (Amerikai szépség, 1999) a Netflixszel, a londoni és brit színházi társasággal karöltve pénzalapot hozott létre. Céljuk, hogy a 200 millió forintnak megfelelő pénzalappal segítse a koronavírus-járvány miatt bajba jutott színházi dolgozókat.
