A globális lekapcsológomb hiánya

A hagyományos kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben egy elosztott hálózatban nincs központi szerver, amelyet egy szolgáltató egyszerűen leállíthatna vagy blokkolhatna. Ha egy modell felügyelet nélkül képes szaporodni az okosotthonok routerein és eszközein, megszűnik a központi beavatkozási lehetőség.

William Zhou és Daniel Freeman kutatók ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: „Egy ilyen replikátort óriási kihívás lenne leállítani, mivel nincs olyan központi pont, ahol le lehetne kapcsolni – bár a terjedése lassú lehet (többnapos duplázódási idővel).” A lassabb replikációs ütem ellenére a hálózat rejtőzködő marad, és nehezen észlelhető.

Az elszabadult botnet felszámolása így kizárólag a fertőzött egyedi háztartási eszközök egyenkénti felderítésével és manuális megtisztításával válhat lehetségessé. Egy több százezer vagy millió okoseszközt magában foglaló elterjedésnél ez szinte megoldhatatlan logisztikai és védelmi feladat elé állítaná a hatóságokat.

A Guardian által idézett kutatók szerint a rendszerek védelmének szigorítása mellett arra is fel kell készülni, hogy az önreplikáló rendszerek tartósan a digitális környezetünk részei maradnak. Miközben a kutatók és az OpenAI sürgetik a szigorúbb felügyeletet, Donald Trump álláspontja teljesen más irányt szab a technológiai versenynek.