Beugrik az elmúlt évekből olyan film, ahol majd kiböki a szemed, hogy valaki Apple laptopot használ, vagy épp iPhone-on hív fel valakit? Ez nem véletlen, az „almás cég” előszeretettel engedélyezi termékei használatát a mozivásznon. Azonban nekik sem mindegy, hogy ki hirdeti portékájukat.
Megtervezett természetesség
A hirdetni vagy nem hirdetni óriáscégeknek nem lehet kérdéses. Nyilván a mozgókép királynőjét, a filmet is megszállták már jó ideje, és igyekeznek termékeiket természetes, mindennapi tárgyakként elszórni a megálmodott világban. Például Sas Tamás vígjátékainak nézése közben remek ivósjátékot lehet játszani, annyi hamar felismerhető szponzorációt tartogatnak.
Rian Johnsont rendezőként a Tőrbe ejtve című krimi, vagy épp a megosztó Star Wars-rész, Az utolsó Jedik révén ismerheti a magyar mozinéző. Készített vele egy nagyobbacska interjút a Vanity Fair, itt ejtett el néhány érdekes infómorzsát.
Először feldobta a labdát: miért van az, hogy egyetlen „rosszfiú” sem használ soha Iphone-t a filmekben?
Megmosolyogtató, ahogy az interjúban Johnson vacilál, hogy el kellene-e mondania vagy sem ezt, hogy mi fog vele történni, ha a hétpecsétes titok napvilágot lát. Nyilván semmi.
Nem húzódik meg semmiféle összeesküvés a háttérben, egyszerűen csak az Apple hirdetéspolitikája szó szerint kiköti, hogy a „legjobb fényben” lehet a céget és a termékeit egy filmben feltüntetni, írja a Vice.
A becstelenség prófétái: A tíz leghitványabb filmes gonosz
Christopher Nolan Jokere a denevérjelmezben parádézó, tudathasadásos Mészáros Lőrinc leggonoszabb ellenfele. Ahelyett, hogy Dr. Máté Gábor, a kiváló magyar származású orvos gyermekkori traumákról szóló könyveit böngészte volna, Joker az apja pszichopátiáját a káosz és a félelem iránti hajthatatlan vágyába tudta csak integrálni.
Ezért nem fog soha senki a vásznon iPhone-on keresztül bérgyilkost felbérelni, vagy a céget magát szidni. Legalábbis úgy nem, hogy utána az alkotók a szponzorpénzt zsebre vághassák.
