„Felébredtem, és vagy 100 ember vett körül” – az Auschwitz-kiállítás kapcsán a borzalmakról beszélt az egyik túlélő

Auschwitz, gázkamra, holokauszt, kínzás, munkatábor. Valószínűleg nincs olyan felnőtt a világon, akiknek ezek a szavak ne a zsidósággal történt borzalmakat juttatnák az eszükbe. Ronan Kent, aki gyerekként élte át az elképzelhetetlent, most a New York Times újságírójának mesélt a szörnyűségekről. 

Bizonyos történelmi eseményekre újra és újra fel kell hívni az emberek figyelmét, folyamatosan fent kell tartani az emlékét.

A II. világháború során történt borzalmak, amely millió ártatlan ember halálát okozta, a világon az egyik legnehezebben megemészthető. A kínzások, a rengeteg kegyetlenség, a gyomorszájon csapó orvosi kísérletek mind egyvalamit üzennek: az ember az egyetlen faj, amely képes erre.

Törekednünk kell arra, hogy többet ne fordulhasson elő ehhez hasonló borzalom. A Manhattanben megnyitott Auschwitz-kiállítás emléktárgyai, a táborban található ágyak, a drótkerítés, a gázkamra, a vagon azért annyira ijesztőek, mert valósággá, kézzel foghatóvá tesznek valamit, amiről az emberek legszívesebben nem beszélnének.

Roman Kent
Roman Kent túlélte Auschwitzot, de a borzalmakat nem felejti / Fotó: The New York Times

Roman Kent, aki szüleivel és három testvérével került a táborba, a fájdalmas sebeket feltépő emlékek ellenére megnézte a kiállítást. „Felébredtem, és vagy 100 ember vett körül. Hála az égnek, a családommal voltam, de nem tudtam mozdulni se, és így voltunk vagy 4 napon és 3 éjen át. Nem volt vödör se, hogy könnyítsünk magunkon. Az ivóvíz is probléma jelentett” – meséli Kent. A terem belsejében egy üstre mutat.

Ebből mérték a fogvatartottaknak egyszer egy nap a fehérrépa levest, amihez egy negyed szelet kenyeret kaptak. Kent elmondta, mérlegelni kellett, hova állt be az ember a sorba. Ha a végére, akkor több zöldséghez jutott. Viszont ezzel azt is kockáztatta, mire sorra kerül, elfogy a leves.

Május 8-án nyitja meg a Museum of Jewish Heritage az Auschwitz, Not Long Ago, Not Far Away című kiállítását. A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy a történtek sajnos bármikor előfordulhatnak újra. Ezt megerősíti a Pittsburghben és San Diegoban történt zsidók elleni merényletek a közelmúltban.

A világ legnagyobb digitális holokauszt-interjúgyűjteménye lesz elérhető magyar intézményekben

Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hétfőn Budapesten elmondta: a könyvtár szervezetében működő Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Programon keresztül a magyar állam négy részletben megvásárolja a hatalmas forrásanyag örökre szóló hozzáférési jogát a ProQuest tudományos tartalomszolgáltató cégtől.

Kentet, akinek a táborban töltött időszak felért egy örökkévalósággal, 1946-ban Amerikába deportálták. Akkoriban az amerikai állam programot indított, hogy a gyermekeket, akik szülők nélkül maradtak, amerikai családok fogadhassák örökbe. Kent két nővére Svédországba került, egyikük, Dasza nem sokkal a felszabadítás után meghalt, Renia pedig Svédországban maradt. A fiúk Atlantát választották, ahol Leon idegsebész lett, Roman pedig export-import üzlettel kezdett foglalkozni. Megnősült, két gyermeke és három unokája született. Felesége 2017-ben halt meg.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ami Auschwitzban történt, egyetlen ember sem képes megérteni. Felfoghatatlan[/perfectpullquote]

– mondja Kent, ahogyan a galériák között halad tolószékében. Bármennyire is részletesen próbálták felállítani a helyszínt a kiállítók, Kent szerint semmi nem tudja igazán visszaadni az ott elkövetett borzalmakat.

A kiállításhoz készült videót alul tekintheted meg:

No Title

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból