Öt kiadott könyv egy remek író tollából. Az író, költő, novellista, szerkesztő, báty, aki tetszetős stílusban tárja elénk, milyennek látja a világot. Na, de az milyen is? Grecsó Krisztiántól megtudhatjuk.
ContexUs: Először is gratulálni szeretnék az új könyvedhez, mely nem régóta szerepel a könyvesboltok polcain, mégis annál nagyobb népszerűségnek örvend! A kritikusok imádják, a közönség pedig egyszerűen oda van érte. Mikor és honnét jött az ihlet, aminek gyümölcse a Jelmezbál lett? (Bár engem kicsit egy modernkori, új köntösbe bújtatott Édes Annára emlékeztet.)
Harcos, értelmezői örömnek mondanám én ezt a fogadtatást mind olvasói, mind szakmai részről, ami persze nagyon izgalmas, ennél nagyobb elismerés nincs is. Kaptam több olyan észrevételt is, ami bizony elevenembe talált, és ha megjelenés előtt tanácsként kaptam volna, biztosan megfogadom. De a Jelmezbál, töredékessége és esetleges hibái ellenére, úgy látom, beindítja, megdolgoztatja az olvasókat, reagálnak, vitatkoznak velem. Éppen a napokban, az Ördögkatlanon mondta egy hölgy, hogy Szoloványi Balázsnak egy helyen húga van említve, pedig neki öccse van, János, és ez bizony rendes baki. Az nem lett kijavítva, kérem.
ContexUs: Stílusodra jellemző a falusi élet bemutatása, a vidék vs. főváros megosztottsága, és a belső családi kör/körök boncolgatása. Volt rá példa, hogy „sáraságnak” nevezted a saját faludat. Erről az elnevezésről könnyű a sárgaságra mint betegségre asszociálni. Ami nem éppen kellemes, van összefüggés a sárgaság negatív képnek Szegvárhoz?
Fiktív szövegben mindig sáraságnak nevezem.
A Pletykaanyu óta szépprózai szövegben nem írtam le Szegvár nevét és nem is fogom már, mert így szeretem; sáraság nem azonos Szegvárral, sáraság az én kitalált, újraírt, átemlékezett Szegvárom, ott még él az apám, Juszti mama, Sáraságban mások a törvények.
És ennek a dolognak, félreértés ne essék, semmi köze a viszonyunkhoz, mármint Szegvár meg én viszonyomhoz. Nagyon szeretem a falut, jó levegőjű hely, egyre jobb, jó a közösség, szívesen megyek haza, amikor csak tudok.
ContexUs: Nem te vagy az egyetlen népszerű Grecsó Magyarországon, itt van az öcséd, aki hozzád hasonlóan nagy létszámú rajongótábornak örvend. A néhány hónapja bemutatott Mellettünk című közös esten bebizonyítottátok, hogy mi születik a két talentum „rendezésében”. Terveztek a közeljövőben újabb kollektív produkcióval elődrukkolni?
Ezt az estet újítjuk meg újra és újra. Mindig más szövegeket viszek, változnak a zenész kollégák. Kertész Endre csellóművész és jazzénekes kolléganői, akiket Endre hív, rendez, instruál, az öcsém folyton változik, és ha van technika, Gothár Marci is velünk van, akkor a fény nyelvén is beszél az előadás. Beszéltük is a menedzserünkkel, Orlai Tibivel, hogy ez az este sohasem ugyanaz, a Jurányiban a legváltozatosabb, hiszen ott havonta adjuk, ott cserélem a legtöbbször a szövegeket. Azonban nemrégen a Vylyan terasz nagyszínpadán, a háttérben lankák, szőlők, a lemenő nap, négyszáz ember hallgatott minket, csöndben, vagy nevettek velünk, nem akarok túlozni, de szakrális élmény volt.
ContexUs: Az Élet és Irodalom szerkesztője, a Nők Lapja munkatársa, verseskötetek, novelláskötetek… És még sorolhatnánk, hogy mennyi irodalmi tevékenységet űzöl egymás mellett. Ki tudnál emelni egy olyan alkotásodat, médiumot, amit bátran neveznél a szíved csücskének?
Az Élet és Irodalom mint műhely, baráti kör, társaság és mint szellemi közeg is legfontosabb terepem, az a szakmai családom. De ez nem azt jelenti, hogy nem lennének más szerepeim, hogy nem emlékeznék nagyon szívesen és hálával a Nők Lapjás évekre, vagy akár a békéscsabai könyvtári időkre.
ContexUs: A ma élő magyar írók egyik meghatározó személyisége vagy. Az minden bizonnyal látszik, hogy még bőven van benned szusz. Hogyan képzeljük el: amikor írsz, akkor dolgozol, vagy amikor írsz, akkor vagy szabadságon?
Az írás boldoggá tesz, nagyon élvezem, de a penzumokat teljesíteni bizony kemény munka. Tévékritika az ÉS-be, novella a Vasárnapi Hírekbe, nincs olyan, hogy nincs kedved, vagy most nyaralsz, a lap mindig megjelenik. Ha szabadságra akarsz menni, akkor előtte meg utána ledolgozod azt, amit azon héten kellett volna csinálnod.
