A fesztivál legnagyobb sztárja ezúttal nem egyedül érkezett

A Sziget Fesztivál augusztus 9-i, „mínusz egyedik” napján különböző hazai előadók tisztelegtek a 80 éves Bródy János munkássága előtt. Azahriah a Ha én rózsa volnék című szerzeményt választotta, a produkcióhoz pedig édesanyja is csatlakozott.

A 24.hu beszámolója és a Sziget felvétele szerint Baukó Attila édesanyja ezen az estén debütált a fesztivál színpadán. A közös előadás azért is számított ritka pillanatnak, mert Azahriah sikerének éveiben következetesen csak kevés részletet mutatott meg családi életéből.

Édesanyja hivatásos katonaként szolgál, és békefenntartóként kétszer is járt Koszovóban. Ez az élettörténet különös súlyt adott a dalnak, amely képekbe sűrítve beszél szabadságról, békéről, kiszolgáltatottságról és arról, hogy a világ dolgai miként fordulhatnának saját természetük ellen.

A Ha én rózsa volnék ereje mindig abból származott, hogy egyszerű feltételes mondatokkal fogalmazott meg súlyos erkölcsi kívánságokat. Nem politikai jelszóként harsog, hanem gyermekien tiszta képek mögé rejti a felnőtt világ kudarcait. Ettől tudott több nemzedék saját tapasztalatává válni.

A dal most visszatalált a családhoz

Azahriah előadásában nem egy régi szerzemény kötelező fesztiválfeldolgozása szólalt meg. A dal jelentését átrendezte, hogy az énekes mellett az az ember állt, akitől az első hangokat, történeteket és erkölcsi mintákat kaphatta.

Az anya és fia közös szereplése közben a dal nemzedékek közötti útja is láthatóvá vált. Bródy megírta, egy korábbi előadói generáció országosan ismertté tette, most pedig Magyarország egyik legnépszerűbb fiatal zenésze vitte tovább azzal, hogy nem egyedül sajátította ki a színpadot.

Ez különösen erős gesztus egy olyan előadótól, aki hatalmas arénákat tud megtölteni, és akinek már önmagában a megjelenése elég lenne a közönség figyelméhez. Az este legfontosabb pillanatában mégsem újabb látványos szóló következett, hanem helyet csinált maga mellett az édesanyjának.

A dalban a beszélő mindig valami mássá változik: rózsává, kapuvá, ablakká vagy utcává. Az átalakulások mögött mégis ugyanaz a vágy marad, hogy a világ egy kicsit szabadabb és emberségesebb legyen. A szigetes előadás ezt nem magyarázta túl. Két ember állt egymás mellett, akiknek ugyanaz a szöveg mást jelenthetett, mégis közös hangon énekelték.

A fesztiválokon rendszerint a hangerő, a látvány és a meglepetésvendég mérete dönti el, melyik jelenet marad emlékezetes. Azahriah és édesanyja ennek az ellenkezőjével ért el hatást: a rokoni közelséget vitték ki egy óriási színpadra.

A Ha én rózsa volnék ezúttal nemcsak új feldolgozást kapott. Hazatalált két hang közé.