A volt főbíró múltja nem engedelmes díszelnököt ígér. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016-os nagytanácsi ítélete szerint jogsértő volt, hogy legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását idő előtt megszüntették, miután bírálta az igazságügyi átalakításokat. A mostani jelölését kísérő támadásokra Magyar Péter így reagált: „A következő vád mi lesz?” A politikai bírálat és a személyes megalázás közötti határ más közéleti vitákban is visszatérő kérdés, ahogy azt Tóth Vera megszólalása is megmutatta.
Baka András köztársasági elnök lett, a valódi próba még hátravan
Baka augusztus 19-én lép hivatalba, addig megválasztott államfőként készülhet arra a szerepre, amely papíron főként reprezentatív, feszült helyzetben azonban nagyon is politikai. Törvényt küldhet vissza az Országgyűlésnek, normakontrollt kérhet, és megszólalásaival önálló témát teremthet. A kérdés az, él-e majd ezekkel az eszközökkel akkor is, ha döntése a Tisza-kormány terveit lassítaná.
Baka szakmai múltja függetlenséget ígér, Róna Dániel mégsem vár tőle külön politikai központot a miniszterelnök mellett.
A kiválasztás ugyanakkor egy kapkodó elnökkeresés végére tett pontot. Polgár Judit nem vállalta a felkérést, miközben a folyamat átláthatóságát ellenzéki szereplők és civil szervezetek is bírálták. Fülöp Botond volt államfőjelölt ennek ellenére egyértelműen támogatta Bakát: „Kezdettől fogva ő volt az első számú jelöltem” – mondta. A Tisza így egy nemzetközileg ismert jogászt választott, akinek szakmai tekintélye erős, tömegeket mozgósító politikai karaktere viszont eddig nem volt.
A hallgatás is döntés a Sándor-palotában
A királynő című filmben Tony Blair Diana hercegnő halála után azért utazik Balmoralba, mert a királyi család csendje egyre nagyobb közfelháborodást kelt. A miniszterelnök nem alkotmányos parancsot ad II. Erzsébetnek, hanem megmutatja: a visszafogottság, amelyet az uralkodó méltóságnak tekint, a nyilvánosság szemében közönynek látszhat. A jelenet ereje abból fakad, hogy két külön legitimációjú vezető nem jogkörről, hanem a megszólalás következményéről vitázik.
Baka helyzete részben ennek fordítottja. Az államfő múltja alapján volna oka és szakmai nyelve ahhoz, hogy alkotmányos kérdésekben határt húzzon, ám Róna Dániel értékelése szerint nem valószínű, hogy rendszeresen sarokba szorítaná Magyar Pétert vagy tematizálná a közbeszédet. Az elemző ezt tudatos belső kompromisszumnak látja: a Tisza jogállami üzenetéhez illeszkedő elnök érkezik, aki várhatóan nem épít külön politikai központot a miniszterelnök mellett.
A filmes párhuzam ott ér véget, hogy Baka nem örökölt koronát, hanem parlamenti választással kapott, időben is bizonytalan mandátumot: egy későbbi alkotmányozás új helyzetet teremthet. Az olvasók számára ezért nem az dönti el az államfő súlyát, hány ünnepségen mond beszédet, hanem hogy egy vitatott törvénynél, kinevezésnél vagy alkotmányos rövidítésnél megszólal-e. A Sándor-palotában a csend valóban kompromisszum lehet – egészen addig, amíg el nem érkezik az első döntés, amelynél már maga is állásfoglalás.