A bilincs kattanása és a minisztériumi szálak szétválasztása
A koronavírus-járvány idején lebonyolított több száz milliárdos eszközbeszerzések kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fegyveres bevetési egységei hajtottak végre összehangolt akciót. A hatóság költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával lépett fel az érintett közvetítő cégek vezetőivel szemben, akik a gyanú szerint még az áfafizetést is elkerülték.
A Klikk TV műsorában Bárándy Gergely ügyvéd Balogh Judit műsorvezető kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a jelenlegi büntetőeljárást mindenképpen két külön síkra kell bontani. Az egyik vonalat a beszállító cégek adócsalási ügyei jelentik, míg a másik, jóval súlyosabb kérdéskör a beszerzéseket elrendelő politikai döntéshozók felelőssége.
A szakértő álláspontja szerint a minisztériumi megrendelők esetében a hűtlen kezelés gyanúja merül fel. A hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a döntéshozók miért rendeltek a valós egészségügyi szükségleteket sokszorosan meghaladó mennyiségű berendezést közpénzből.
A jogász rámutatott, hogy a raktárakba irányított gépek jelentős része ráadásul a szakmai értékelések szerint alapvető hiányosságokkal küzdött. Véleménye szerint a túlárazott és felesleges rendelések olyan pénzpazarlást jelentettek, amely hivatali visszaélésekkel párosulhatott.
Külön felhívta a figyelmet arra a visszás körülményre is, hogy a beszerzések során megbízott cégek némelyike „akár nyolc nappal egy kormányzati megbízás előtt alakultak”. A nyomozati lépések megértéséhez elengedhetetlen látni a közigazgatási döntések hátterét és az akkori eljárásrendet. Bár a szerződésekhez kapcsolódó papírok sorsa kérdéses, a büntetőjogi felelősség megállapításának eljárási akadályai korántsem leküzdhetetlenek.
A Külügyminisztériumban lezajlott papírmegsemmisítésről szóló hírek után a szerverekről előkerült gigabájtnyi adat alaposan felülírta a nyomok eltüntetésének tervét.
