Raktárakban porosodó gépek és a bűnszervezeti felelősségre vonás

A beszerzett berendezések túlnyomó többségét soha nem vetették be a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Jelenleg is több mint 12 ezer lélegeztetőgép áll kihasználatlanul elzárva, amelyek tárolása és raktározása 2026-ig már több mint 2,3 milliárd forintnyi közpénzt emésztett fel az adófizetők pénzéből.

A pátyi raktárakban felhalmozott eszközök egy része a hivatalos beszámolók szerint nem rendelkezett megfelelő európai tanúsítványokkal, sőt, egyes gépekből a szakértői szemlék során csavarok hullottak ki. Bárándy Gergely rámutatott, hogy a felesleges és használhatatlan termékek átvétele hivatali kötelezettségszegést és szándékos károkozást valósít meg a tárcák részéről.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az adóhatóság összehangolt akció keretében lépett fel a lélegeztetőgépek beszerzésével megbízott céghálózat ellen. A Győri Járásbíróság az ügyben már elrendelte a bűnszervezet két tagjának letartóztatását, miközben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki a külföldre szökött gyanúsítottak ellen. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség képviselője kiemelte, hogy „a férfi és a nő annak a bűnszervezetnek volt a tagja, amelynek célja lélegeztetőgépek és maszkok adásvételéből származó haszon adófizetés nélküli megszerzése volt”.

A büntetőeljárás következő szakasza a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés miatti nyomozásának kibővítése lesz a Külügyminisztérium korábbi vezetése, így Szijjártó Péter és Takács Péter döntéshozói felelősségének tisztázására. A nyomozók feladata annak bizonyítása, hogy a minisztériumi tisztviselők milyen szándékkal hagyták jóvá a túlárazott és felesleges kontingensek kifizetését.

Bárándy Gergely a felelősségre vonás kapcsán a társadalmi igazságérzetről is beszélt: „Amikor 16 éven keresztül hallgattuk az ilyen jellegű, elképesztően provokatív, cinikus, pökhendi odaszólásokat, visszautasításokat (…) akkor kívánja azt, hogy ezek az emberek végre eljussanak oda, hogy valaki egyszer az életben felelősségre vonja őket”.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a minisztériumi vezetők büntetőjogi elmarasztalásához a politikai felelősségen túl konkrét tárgyi bizonyítékokra és tanúvallomásokra lesz szükség a bíróság előtt. A beszámoló szerint a szóban forgó cég a kormányzati megbízás révén hárommilliárd forintos haszonra tett szert, és a gyanú szerint ebből a 660 millió forintos áfát sem fizették be az államkasszába – írta meg a Szeretlek Magyarország.