Áldozathibáztatás és a visszavont vallomások következménye
A hivatalos szervek dokumentációjában rendszeresen felbukkant a klasszikus áldozathibáztatás. Az egyik gyermekvédelmi gyám például azzal igyekezett hárítani a felelősséget, hogy a gyermek önként ment be az igazgató irodájába, így nem tekinthették bántalmazásnak a történteket.
A fenntartó és a hatóságok az eljárások során inkább arra kerestek magyarázatot, miért nem szükséges érdemi lépéseket tenni. Az egyik vezető beosztott konkrétan úgy utasította el a panaszt tevő nevelőt: „mutasson egy gyereket, aki ebben igazán sérült”.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, államtitkár a megállapítások ismertetésekor rávilágított, hogy az állami gépezet nem a bajba jutott fiatalokat, hanem saját magát óvta. Mint fogalmazott, a rendszer kifejezetten megkönnyebbült, amikor a gyerekek visszavonták a vallomásaikat, mert ezt egyenlővé tették azzal, hogy semmilyen bűncselekmény nem történt.
A szakember a vizsgálat tanulságait összegezve azt is hangsúlyozta, hogy egy ilyen mechanizmus nem egyetlen ember műve: „Egyetlen elkövető sem tudja egyedül kijátszani a rendszert”. A vizsgálati anyag közzététele után az ügy a legmagasabb döntéshozókig ért, és Czibere Károly korábbi államtitkár egy 2016-os lemondását érintő lépésről beszélt.
