5. A pálya elkészült, de még a működés megkezdése előtt is új problémák kerültek elő

A beruházás története a sínek lefektetésével sem zárult le. A teherszállítás már elindult a vonalon, a teljes személyforgalom megnyitása azonban további tesztektől és műszaki engedélyektől függött.

Az egyik probléma a kínai kivitelező által telepített vonatbefolyásoló rendszerhez kapcsolódott. A rendszer Európában újszerű megoldásnak számított, és a tesztelés során szoftveres hibákat is azonosítottak.

A magyar fél ezért csak a problémák kijavítása és a biztonsági tesztek lezárása után akarta teljes egészében átvenni a rendszert.

Ez teszi különösen fontossá a titkos szerződések tartalmát. Az iratokból derülhetne ki pontosan, hogy ilyen esetben ki viseli a javítás költségét, milyen kötbéreket vállaltak a kivitelezők, hogyan kezelik a csúszásokat, és végül mennyivel terheli meg a teljes projekt a magyar költségvetést.

A Budapest–Belgrád vasút tehát már nagyrészt fizikailag létezik, miközben az egyik legalapvetőbb kérdés továbbra is nyitott: a nyilvánosság mikor láthatja egyben azt a pénzügyi és műszaki szerződésrendszert, amely alapján az ország egyik legdrágább vasúti beruházását megépítették.