1. Titkos 3000-es kormányhatározatok közzététele (2025)
A nem nyilvános, úgynevezett háromezres kormányhatározatok évtizedek óta a kormányzati döntéshozatal legvitatottabb eszközei, amelyekkel a kabinet a nyilvánosság kizárásával csoportosíthat át forrásokat vagy hozhat stratégiai döntéseket. A Miniszterelnökség 2025 végén bejelentette, hogy felülvizsgálja és teljes körűen közzéteszi ezeket a titkos határozatokat.
A vállalás rendkívüli jelentőséggel bírt volna a jogállamiság szempontjából, hiszen a háromezres döntések sokszor milliárdos forrásátcsoportosításokról és egyedi kivételekről rendelkeznek. A nyilvánosságra hozatal helyreállíthatta volna azt az alkotmányos alapelvet, hogy a kormány döntései megismerhetők a választók számára.
A bejelentés utáni időszakban azonban a kabinet nem tett lépéseket az iratok szisztematikus közzétételére, a határozatok túlnyomó része továbbra is elzárva maradt. A felülvizsgálat a ciklus végéig elmaradt, így a kulcsfontosságú pénzügyi és szerkezeti döntések indoklása és pontos tartalma ismeretlen maradt a közvélemény előtt.
A titkos határozatok rendszere ezzel érintetlenül fennmaradt, ami ellehetetleníti a parlamenti és társadalmi ellenőrzést a legérzékenyebb kormányzati lépések felett. Ez a jogalkotási gyakorlat közvetlenül sérti a transzparencia követelményét, miközben megakadályozza, hogy az állampolgárok tisztán lássák a közpénzek valódi sorsát.
Az első hely megkérdőjelezhetetlen: a kormányzati transzparencia legfontosabb sarokköve dőlt meg azzal, hogy az érdemi döntéseket hozó intézkedések titkosak maradtak. A 3000-es határozatok felülvizsgálatának és közzétételének megvalósulási státusza: nem teljesült. A transzparencia hiánya miatt a stratégiai jelentőségű döntések háttere és a felhasznált összegek továbbra is a nyilvánosság elől elzárva alakítják a közügyeket – számolt be róla a Telex.
