7. Építésügyi engedélyezési bürokrácia és hatósági eljárások érdemi egyszerűsítése (2025)
A lakossági és kereskedelmi építkezések engedélyeztetése az egyik leginkább túlbürokratizált közigazgatási folyamat maradt az országban, amely jelentősen növeli a beruházások költségeit. Az Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly átfogó deregulációt ígért a hatósági eljárási határidők radikális lefaragására.
A bejelentett intézkedéscsomag célja az volt, hogy a párhuzamos szakhatósági jóváhagyásokat egyetlen egyszerűsített, digitális csatornába terelje. A jogalkotó azt vállalta, hogy megszünteti a kiszámíthatatlan helyi szintű akadályokat, és érdemben gyorsítja a lakásépítési engedélyek kiadását.
A gyakorlatban azonban a tervezett érdemi egyszerűsítés nem történt meg, a hatósági eljárási struktúra széttagolt maradt. Az építtetők és tervezők továbbra is elhúzódó eljárásokkal, egymásnak ellentmondó előírásokkal és kiszámíthatatlan elbírálási időkkel szembesülnek.
A dereguláció helyett a szabályozási környezet egyedi eljárási megoldásokkal bővült, ami nem csökkentette, hanem tovább növelte a jogbizonytalanságot. Ez a túlszabályozott működés közvetlen akadályt képez a lakáspiaci beruházások előtt, miközben fenntartja a hivatali adminisztrációs terheket.
A hetedik pozíciót az elmaradás közvetlen gazdasági súlya indokolja, hiszen a bürokratikus akadályok ezrek lakhatási terveit lassítják országszerte. Az építésügyi engedélyezési reform megvalósulási státusza: nem teljesült.
A legfelsőbb szintű tanácskozások zárlatát egyetlen kivétellel próbálták enyhíteni, ám az archívumból is mindössze a tizennégy évvel ezelőtti feljegyzéseket engedték át – szigorú nemzetbiztonsági szűrő után.
