Egy denveri ápolónő, Jill Sennett a közelmúltban olyan kiábrándító látvánnyal szembesült az ebédszünetében, hogy azonnal meg kellett osztania a képet 26 ezer követőjével. Egy jamaicai barbecue-étterem mesterséges intelligenciával generált étlapján a sült húsok leginkább bogarakkal teli bőrövekre hasonlítottak. Bár Sennett végül berendelte az ételt, mert nem igazán akadt más választása, a fotót többszázan osztották meg mély felháborodással. Az evés alapvető emberi élmény, így kifejezetten rossz kulturális jelenség, hogy az éttermek horrorisztikus, visszataszító ételekkel próbálják megfogni a vendégeket – írta meg a The Guardian.
Nem ő az egyetlen, aki lépten-nyomon gépi generálmányokba botlik az étlapokon vagy a szórólapokon. A vendéglátóhelyek a magas alapanyagárak és a munkaerőköltségek miatt próbálnak fogni a kiadásokon, ezért spórolnak a grafikusokon és a professzionális ételfotósokon. A National Restaurant Association 2026-os jelentése szerint az étteremüzemeltetők 26 százaléka használ már mesterséges intelligenciát a marketinghez, a készletkezeléshez vagy az étlapok összeállításához. A gép azonban láthatóan elvérzik ott, ahol egy szaftos hamburgert vagy egy ropogós kenyeret kellene élethűen ábrázolni.
Rongálás és tiltakozás a ChatGPT által generált hüllőbőrök miatt
A fogyasztói reakciók néha kifejezetten hevesek. San Franciscóban a Grind & Unwind nevű kávézó tulajdonosa gyanútlanul kitett egy generált képekkel díszített táblát, a helyiek viszont olyan gyorsan kiszúrták a csalást, hogy falfirkákkal csúfították el az üzlet homlokzatát. A közösségi oldalakon a vendégek a gép által alkotott péksütemények textúráját leginkább hüllőbőrhöz és dörzsicsacsihoz hasonlították. A tulajdonos kénytelen volt eltávolítani a molinót, és mintegy 700 dollárt költött a graffiti lefestésére. A képeket jegyző denveri étterem menedzsere pedig nyíltan elismerte, hogy profi fotós helyett a ChatGPT-re bízták a képek elkészítését, mivel spórolniuk kell.
A szakemberek szerint az AI leggyakrabban a textúrát, a megvilágítást és az összetevők arányát rontja el. A gép hajlamos furcsa, természetellenes fényt adni a fogásoknak, ami miatt az ételek inkább tűnnek műanyagnak, mint ehetőnek. A technológiai cégek, köztük a DoorDash ételkihordó platform is beépítette már a felületébe az AI-alapú fotójavító eszközöket. A platform elvileg tiltja a megtévesztő képek feltöltését, és külön címkével jelöli a gép által módosított fotókat, a határvonal azonban még a profi fotósok számára is elmosódik a túlszerkesztett és a teljesen generált tartalom között.
A láthatatlan technológia és az analóg lázadás
A gasztronómiai szaklapok szerkesztői arra figyelmeztetnek, hogy az automatizációnak a háttérben kellene maradnia. Ha a vendég közvetlenül szembesül a gép által kreált látvánnyal, az azonnali bizalomvesztést és gyomorforgatást vált ki. A vendégek pontosan tudják, mit akarnak, és azonnal kiszúrják a hamisítványt. Nem véletlen, hogy egyes éttermek éppen az ellenkezőjével futottak be a közösségi médiában: papírdobozra kézzel rajzolt hamburgerképekkel tettek fogadalmat arra, hogy soha nem használnak mesterséges intelligenciát, amit a követők kitörő lelkesedéssel fogadtak.
Kutatók már azt is vizsgálják, miként hat az étvágyunkra a gépi képek látványa. Az Oxfordi Egyetem kísérletei szerint az emberek addig szívesen nézegetik az AI által szépített ételeket, amíg nem tudják, hogy gépek hozták őket létre. Amint fény derül a turpisságra, az étel azonnal veszít a vonzerejéből. Ráadásul a botok hajlamosak túltolni a zsírt és a vajat a tökéletesnek szánt képeken, ami tudat alatt a nagyobb adagok és a kalóriadúsabb ételek felé tereli a fogyasztókat és a szakácsokat egyaránt. Bár egyes idősebb étteremtulajdonosok még mindig jópofa játéknak és olcsó reklámnak tartják a gépi próbálkozásokat, a vendégek többsége továbbra is a valódi ízekre és a valódi fotókra esküszik.
