Orbán Viktor január első munkanapját a Várban, a Karmelita kolostor átalakított épületében kezdi. Az épületet először az ígéretek ellenére sem láthattuk, majd mégis körbevezették az Indexet (illetve megjelent a kormánylap Origón is egy cikk az épületről, URL-jében a bejárás előtti nap dátumával).
Ez nem csupán egy sima költözés, hanem szimbolikus, jelzésértékű dolog: a kormányzat több fronton is igyekszik kiradírozni a kommunista időszakot a jelenből, és ez is az egyik, ha nem a legfontosabb ilyen célú látványberuházás. Mellékszál, de Orbán baloldali-liberális ellenfelei ezt úgy értelmezik, hogy a Horthy-kor díszleteit építik vissza, de ha összeszedjük az ilyen döntéseket, akkor kiderül, hogy ennél tágabb dologról, inkább a II. világháború előtti állapotokhoz való visszatérésről van szó, beleértve ebbe akár az 1800-as éveket, vagy a XX. század legelejét is.
1. A Miniszterelnökség Várnegyedbe költözése
Maga az ötlet, hogy a végrehajtó hatalomnak fizikailag is el kell válnia a törvényhozóitól, azaz a kormánynak/kormányfőnek ki kell költöznie a Parlamentből, még 2011-es. Aztán Orbán Várba költözését a 2014-es választások utáni első kormányülésen döntötték el, ekkor jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő. Akkor még egyébként úgy volt, hogy néhány minisztérium vidékre települ, ebből végül semmi nem lett.
Kapcsolódó cikk
Hogy a beruházással egyértelműen a II. világháború előtti állapotokhoz akar visszatérni a kormány, arról többször is beszéltek, például az említett idei utolsó Kormányinfón Gulyás Gergely is hangsúlyozta, hogy a két hatalmi ágat még a kommunisták költöztették össze, ennek szakad most vége. Kövér László is erre utalt azzal a sokat támadott mondatával, hogy
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a demokrácia ünnepe lesz, ha a kormány a Várba költözik.[/perfectpullquote]
Egyébként a korábbi államfők – Horthy Miklós, előtte IV. Károly – a Budavári palotában laktak, a Sándor-palota pedig 1867-től 1945-ig kormányrezidencia volt, szóval ebből a szempontból kicsit megkavarodtak a dolgok, most az államfő van a Sándor-palotában, Orbán meg egy erre korábban sosem használt épületbe költözik.
2. Minisztériumok is költöznek
Kövér László fenti mondata, amely „kormányt” emlegetett, nem volt tévedés. 2015 novemberében jelent meg a Közlönyben a határozat, hogy az NGM és a BM is a Várba kerül. Előbbi a Szentháromság tér 6-ba, utóbbi két épületbe, az Országház u. 28-32-be, illetve az Úri utca 49-51 alá. Régen a Pénzügyminisztérium működött a Szentháromság téren, de hogy nem tiszta Horthy-restaurációról beszélünk, az például abban is tettenérhető, hogy 1784-től csak 1904-ig működött itt a pénzügyi igazgatás.
Kapcsolódó cikk
A Belügyminisztérium egykori-leendő épületében raboskodott Martinovics és Batthyány, a BM 74 év elteltével kapja vissza az ingatlanokat.
Kövér egyébként azt is mondta a demokráciaünnepes nyilatkozatában, hogy a Parlament épületében a félemeleti és emeleti szinten visszaállítják a régi tereket,
AMELYEKET A KOMMUNISTA IDŐKBEN FELSZABDALTAK.
Noha közben a Várban a Várkert Bazár is megújult, az sem a Horthy-kor emblematikus épületegyüttese, hacsak nem annyiból, hogy utoljára akkor álltak hozzá konzervatív, hagyományőrző módon, majd az 50-es években átalakították – vajon kik? Hát a kommunisták.