Lombardia tartomány Európában is kiemelkedő gazdasági teljesítménye miatt a kontinens egyik gazdasági motorjának számít, Olaszország legfejlettebb régiója: az ország GDP-jének közel 25%-át adja. Negyed magyarországnyi területen 10 millióan élnek, a lakosság több mint egy tizede (1 millió 150 ezer fő) bevándorló, akiknek többsége az Európai Unión kívülről érkezett. Miért éppen itt robbant be ilyen elementáris erővel a koronavírus-járvány? Összeszedtük a legfontosabb tényezőket, amelyek együttállása vezethetett az európai gócpont kialakulásához.
A rend őrei, a vírus terjesztői
Az olasz médiát is rendkívül foglalkoztatja a koronavírus-járvány minden aspektusa. A napi aktualitásokon túl az utóbbi időben megjelentek olyan cikkek is, amelyek azt kezdték firtatni, miért pont ezen a területen terjedhetett el ilyen mértékben a járvány. Az eddig felmerült tényezőket mutatjuk be.
Február 6-án, a Milánótól alig 30 km-re található Lodi közelében kisiklott egy gyorsvonat. A Milánó és Bologna között 300 km/h sebességgel közlekedő Frecciarossa csodával határos módon nem okozott tömegkatasztrófát: két halálos áldozatot követelt a tragédia, az utasok könnyebb sérüléseket szenvedtek. A baleset helyszínén rövid idő alatt több száz fő gyűlt össze, akik kapcsolatba kerültek egymással, majd visszatértek szintén több száz vagy ezer fős munkahelyeikre, este pedig a privát kapcsolataikhoz. A kivezényelt helyszínelők és rendfenntartó rendőrök, csendőrök, tűzoltók és pénzügyőrök kapcsolatba léptek az utasokkal, mentősökkel, a hatóságok képviselőivel, és a környező településekről odasereglő katasztrófaturistákkal.
A baleset után 8-12 nappal a rendfenntartók között hirtelen megugrott a megbetegedések száma. A legtöbben izomfájdalmakra, 39 fok fölötti lázra, köhögésre, fáradtságra panaszkodnak, amelyet szezonális influenzaként diagnosztizáltak és kezeltek. A betegeket nem különítették el, hanem sokan közülük az egységük központjában a szolgálati lakásaikban gyógyultak, használták a közös helyiségeket.
Meghalt az a pap, aki a lélegeztetőgépet átengedte egy fiatalabb betegnekA 72 éves Giuseppe Berardelli a Lovere tartományban található Bergamo egyik kórházában hunyt el. Mint ismert, ez az a város, amelyet a legjobban sújtotta a koronavírus. Sajtóértesülések szerint Olaszországban legalább 50 pap hunyt el koronavírusban, írja a . Giuseppe Berardelli egyéb betegségekkel is küzdött, kifejezetten veszélyeztetett volt. A helyi hívők vásároltak neki lélegeztetőgépet.
Mígnem február 23-án karantén alá vonták Lodit, a ki-bejárási tilalmat a rendfenntartók biztosították. Védőfelszerelés nélkül. A Corriere della Serának nyilatkozó csendőrök elmondták, hogy sokszor előfordult, hogy a lakosok át akartak törni a karanténon, megszegve a kijárási tilalmat. Őket erőszakkal kellett visszatartaniuk.
Maszkokat nem kaptak, ezért műszakváltáskor egymás között cserélgették. A Corriere információi szerint a mai napig rendőrök és csendőrök teljes egységei váltak munkaképtelenné igazolt megbetegedés vagy karantén elrendelése miatt.
Mivel teszteket a legtöbbjükön nem végeznek, így a kéthetes karantén leteltével, illetve felgyógyulás után visszatérnek a szolgálatba, de senki nem tudja, hogy fertőznek-e még.
Atalanta-Valencia, a „biológiai fegyver”
Február 19-én, egy nappal az első olaszországi koronavírusos megbetegedés felderítése előtt játszották a milánói San Siro stadionban 45 ezer néző előtt a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjét.
A bergamói csapat 4:1-es győzelmével végződő mérkőzésre számos rendfenntartót is kivezényeltek, sokan jöttek Lodi környékéről is. Az olasz orvosok utólag „biológiai bombának” minősítették a meccset a vírus milánói elterjedése szempontjából is, hiszen a szurkolók tömegközlekedtek és igénybe vették a vendéglátóhelyeket is.
Miért éppen Bergamo vált az európai gócponttá?
Bergamo egy 120 ezer fős város, ahonnan a legmegrázóbb képek és felvételek érkeznek a kórházakban dúló háborús állapotokról. Elcsigázott orvosok és ápolók a közösségi média erejében bízva teszik közzé: mindenki maradjon otthon. Immár naponta 80 koporsót szállítanak el a katonai kamionok Bergamóból, mert a város temetői és krematóriumai nem tudják már ellátni a feladatukat.
Olasz katonai teherautók konvojban szállítják el a halottakatA tudósítása szerint a hadsereget azért kellett bevetni, hogy el tudják szállítani a városból a halottakat, akiket a helyi krematóriumok már nem tudtak befogadni. Az egyik leggazdagabb olasz városban már legalább 93-an vesztették életüket a járványban, miközben még nem is látni a végét: minden nap meredeken emelkedik még mindig a fertőzöttek száma.
Eddig csak a 11 milliós Vuhanban volt több fertőzött és halálos áldozat. Bergamo tehát jelenleg nem csak Olaszország, hanem Európa legfertőzöttebb városa is. A döbbenetes statisztikák okainak járt utána a La Repubblica.
Dr. Silvio Garattini, a bergamói Mario Negri Gyógyszerkutató Intézet alapító-igazgatója szerint a legnagyobb probléma az volt, hogy sokáig nem történetek szigorú intézkedések, mert a cégek gazdasági érdekeit helyezték előtérbe az emberek egészsége helyett. A codognói modell, azaz a város lezárása pedig ekkor már ismert volt a döntéshozók előtt, miközben Bergamóban és a várostól északra található Seriana-völgyben aggasztó gyorsasággal terjedt a járvány. A kutató szerint már ekkor le kellett volna zárni a településeket, hogy megállítsák a járvány elharapódzását.
Így terjedt el a koronavírus Olaszországban – tanuljunk belőle!A 38 éves, 190 cm magas codognói Mattia maga volt a kirobbanó életerő. Egy multicég Milánó melletti, 500 fős üzemében dolgozott kutatóként, imádta a sportot, aktív társasági életet élt, közben pedig feleségével első gyermeküket várták tavasz elejére. Február elején két félmaratonon is részt vett a futóklubjával.
Bergamóban a március 21. adatok szerint eddig közel 5900 megbetegedést igazoltak, az előző hét adatai alapján naponta átlagosan 60 áldozatot követelt a vírus. Március 20-án 88-an hunytak el igazoltan a vírus következtében, csak a városban.
Giorgio Gori polgármester szerint ezeket az adatokat néggyel be lehetne szorozni, hiszen rengeteg idős az otthonában veszti életét úgy, hogy nem végezték el rajtuk a tesztet. Így Gori a március 21-én megjelent cikkben 1000-1500 közé teszi azok számát, akik feltehetően a vírus következtében haltak meg a városában. Alzano és Nembro a Seriana-völgyben Bergamóval összenőtt elővárosok, ahol különösen magas a fertőzöttek száma.
A kórház az egyik gócpont
Négy nappal az Atalanta-Valencia meccs után igazolták az első két Covid-19-esetet az egyik bergamói kórházban. Mivel mindenféle védőfelszerelés nélkül vizsgálták a betegeket, így az egészségügyi személyzet számos tagja, a főorvostól a beteghordóig megfertőződtek.
Február 23. és március 8., tehát az első megbetegedés és a második országos szintű miniszterelnöki megszorító rendelet kiadása között eltelt két hétben a tartomány egészségügyi és népjóléti tanácsosa eleinte nem tartotta fontosnak a vesztegzár elrendelését. De március 3-tól, látva a Seriana-völgyben kialakuló gócpontokat, folyamatosan kérte Rómában a vörös zóna kialakítását. Nem kapta meg a kormánytól az engedélyt, miközben a lakosságot teljes bizonytalanságban tartották a kijárási tilalommal kapcsolatosan.
Beszámolók a karanténból és a frontvonalból: így élik meg az olaszok a koronavírus-járványtCristian Monaco (32 éves orvos): Mi eddig nagy társasági életet éltünk a barátainkkal. Most komolyan át kellett szervezni az életünket, a munkánk miatt is. Radiológus diagnoszta vagyok, pár hónapja szereztem meg a szakvizsgámat. Az osztályunkon is teljesen felfordult az élet, hogy képesek legyünk kezelni a koronavírus miatti vészhelyzetet.
Alberto Zucchi, Bergamo város járványügyi szakértője azt emelte ki, hogy a területen közel 400 kis- és középvállalkozás székhelye található 3700 foglalkoztatottal. A cégek közül nagyon sok folyamatos üzleti kapcsolatban áll Kínával. Ezért azt gyanítja, hogy már jóval korábban, akár decemberben is megjelenhetett a vírus Bergamo környékén.
Annyit vettek észre az egészségügyben, hogy több tüdőgyulladással kezelt betegnél jelentek meg influenzára utaló komplikációk, még mielőtt felismerték volna, hogy a Covid-19-cel állnak szemben.
Miközben a fertőzés egyre inkább húzódott ki a vidéki településekre is, a bergamói Iparszövetség február 28-án, amikor már a városban regisztrált betegszám átlépte a 100-at, egy kampányvideót tett közzé #bergamoisrunning hashtaggel. Arról győzködték az európai partnereiket, hogy minden a legnagyobb rendben van a városban, nincs itt semmi látnivaló, mindenki ura a helyzetnek – business as usual.
„Ha hagyjuk, hogy a vírus elszabaduljon, utána már tehetetlenek vagyunk. Meg lehet próbálni megfékezni, de nagyon nehéz” – mondja Garattini. A Seriana-völgyben egy helyi lakos videója szerint megszakítás nélkül szólnak a mentőautók szirénái és zúgnak a templomok harangjai.
A szálló por az egészségügyi határérték felett
Nem véletlen, hogy az új típusú koronavírus is a leginkább iparosodott területeken tud a leggyorsabban terjedni, ahol nagyon rossz a levegő minősége. Már a 2003-as SARS-járványról készült tanulmányok is kimutatták, hogy Kínában ott követelte a legtöbb áldozatot, ahol a leginkább szennyezett volt a környezet. Találtak tehát egy nem egy tényezőhöz köthető kapcsolatot aközött, hogy azoknak az embereknek, akik tüdeje más betegségek vagy a dohányzás miatt eleve rosszabb állapotban van, nagyobb kockázati tényezőt jelent számára a vírus.
A légszennyezés és az alsú légúti fertőzések közötti kapcsolat tudományosan bizonyított. A szennyezett levegő kétségkívül rontja a fertőzött beteg állapotát
– mondja dr. Giovanni Ghirga, az Orvosok a Környezetért Egyesület tagja, aki februárban a British Medical Journalban tette közzé egy írását a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az orvos szerint a közös nevező a kínai, a dél-koreai, az iráni és az észak-olasz járványban az, hogy ezekben az országokban éppen a legrosszabb levegőminőségű területeken terjed a vírus a leggyorsabban.
Mennyi ideig marad életben az új típusú koronavírus?Mennyi ideig marad életben az új típusú koronavírus? A koronavírus élettartama A vírusoknak a túléléshez és szaporodásukhoz szükségük van egy gazdaszervezetre. Az emberi szervezeten kívül a koronavírus nem életképes hosszabb ideig. Eddig azonban nem tudtuk, hogy pontosan mennyi ideig élnek túl a különböző anyagokra kerülve.
Az Olasz Környezet-orvostani Társaság kutatása már összevetette a mérőállomások adatait és talált összefüggést a Covid-19 fertőzöttek számának növekedése és a levegőminőségi paraméterek, főleg a szálló por egészségügyi határértékének meghaladása között.
A koronavírus-megbetegedéssel leginkább sújtott területeken fordul elő a legtöbb onkológiai megbetegedés is. Bergamóban, de főleg Bresciában a leggyakoribb a rákos megbetegedés a kisgyermekek között. Továbbá, mivel az ezeken a területeken élő népességnek van egy állandó, enyhe gyulladás a tüdejében, ezért az enyhe esetek rejtve maradtak az orvosok előtt, nem lehetett azonnal észrevenni őket. Ez is hozzájárult a járvány gyorsabb elterjedéséhez, mivel a tünetmentes betegeket nem különítették el, így szabadon fertőzhettek
– nyilatkozta dr. Antonio Marfella, a Nemzeti Daganatos Megbetegedések Intézetéhez tartozó Giovanni Pascale Alapítvány orvos-igazgatója.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Olaszországban halnak meg a legtöbben a rossz levegőminőségre visszavezethető okok miatt.