Kapcsolódó cikk
Amennyiben érvénybe lép a jogszabály, Pottyondi számára két lehetőség marad: a videózást végleg abbahagyja, nem ad ki több könyvet, a Donably felületet is bezárja, és kizárólag csak a stand-upból próbál majd megélni, már ha teheti. A másik opció, ha külföldre költözik, és onnan szervezi tovább az eddigi tevékenységeit. Tüntetni viszont nem fog, és azt is megindokolta, hogy miért. „Én csak egy komikus vagyok, erre a feladatra pedig úgy hiszem, hogy most olyan ember kell, aki képes megszervezni a szakszervezeteket, aki képes maga mögé állítani a közszférában dolgozókat, aki képes a tüntetésből országos sztrájkot csinálni. Minden békés eszközt kipróbáltunk, 150 ezren tiltakoztunk, de még csak annyit sem értünk el, hogy legalább a gyermekotthonokban európai állapotok legyenek. És ezután csak egyetlen követelésünk lehet a kormányzat felé. Nem az, hogy engedjék a Prideot, nem az, hogy ne csesztessék a kormánytól független médiumokat, nem az, hogy vizsgálják ki a Kegyelmi-ügyet, hanem az, hogy takarodjanak” – fogalmazott Pottyondi Edina. Mint ismert, május 14-én reggel Halász János fideszes képviselő a parlament elé terjesztette „a közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezetet, amelyet később Orbán Viktor, Rogán Antal, Semjén Zsolt és több fideszes politikus is támogatott. A tervezet alapján a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) a kormánynak jegyzéket készíthetne azokról a szervezetekről, amelyek a hivatal szerint „külföldi érdekeket kiszolgálva veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”.
Kapcsolódó cikk
A listázott szervezetek egyebek mellett nem fogadhatnának el egyszázalékos szja-felajánlásokat, csak a NAV engedélyével kaphatnának külföldi támogatásokat, a vezetőik pedig kiemelt közszereplőnek minősülnének – írja a 24.hu. A civil szervezeteket és a független sajtót támadó törvénycsomag ellen a legnagyobb magyar hírszerkesztőségek is hangot emeltek. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is felszólalt a tervezet ellen. Szerinte „túl azon, hogy jogilag értelmezhetetlen, a mögötte meghúzódó förtelmes szándék az igazán megrendítő. Nem rendelkezik a jog méltóságával és minőségével, ez puszta düh, gonosz szándék és rosszindulat. Az igazi veszélye abban rejlik, hogy ez valójában nem a Lex Lánczi, hanem a bárki ellen, bármiért, bármikor törvény. Nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha szükségét érzi ennek a szabályozásnak”. Az Országgyűlés előzetes napirendje szerint a törvényjavaslatot június 10-én bocsátják szavazásra, de kivételes eljárásban már a héten döntés születhet az új jogszabály érvénybe léptetéséről.
Kapcsolódó cikk