Címke
Az M1 Híradó augusztus 20-ra tervezett újraindítása előtt harmincnapos állásidőre küldtek legalább öt munkatársat, miközben a szerkesztőség már tesztadásokkal készül. A közmédia átalakításában ezúttal nem a képernyőn látható új arcok, hanem a háttérben dolgozók bizonytalan helyzete került előtérbe.
Az augusztus második felében induló M1 Híradó főszerkesztője Hajdú Gábor lesz, aki korábban a Talentis Groupnál és a Mészáros-csoportnál dolgozott kommunikációs feladatokban. A Jó estét, és sok szerencsét! című játékfilmben Edward R. Murrow saját műsorában játssza be Joseph McCarthy egymásnak feszülő mondatait: a nyilvános ellenőrzés és a szerkesztőség körüli kapcsolatok közti feszültség segít olvasni az M1 új kinevezését.
A Media1 több, egymástól független iparági forrásra hivatkozva azt írta, Vogyerák Anikó az ATV-től a közmédiához igazolhat. A kreatívigazgató nem erősítette meg az értesülést, de a neve Bodacz Balázs lehetséges helyetteseként is felmerült.
A közmédia frissen kinevezett csatornavezetői nem kaptak garanciát arra, hogy az átalakítás után is pozícióban maradnak. Az Igenis, miniszter úr! brit sorozat ad kontextust a hírnek: a formális tisztség és a tartós szervezeti hatalom különbségét világítja meg.
Bodacz Balázs lemondását sürgette Fiala János, miután a közmédia visszavonta két frissen bejelentett munkatárs megbízását. A 22-es csapdája című regény a formális vezetés és a tényleges döntési hatalom közötti rést világítja meg.
Az MTI munkatársai 482 oldalnyi dokumentumot gyűjtöttek össze a hírek politikai átírásáról, elhallgatásáról és cenzúrájáról. Siklósi Beatrixot azonban láthatóan nem ez háborította fel, hanem az, hogy az újságírók megőrizték a nyomokat. Ibsen A nép ellensége című drámájában legalább megvizsgálták a fürdő vizét, mielőtt nekimentek az orvosnak; nálunk már a laboreredmény létezése is illetlen viselkedésnek számít.
Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió volt csatornaigazgatója „mocskos, aljas” eljárásnak nevezte, hogy MTI-s munkatársak név nélkül gyűjtötték a hírszerkesztésbe érkező politikai beavatkozás állítólagos bizonyítékait. Herta Müller A róka volt a vadász című regényében a hatalom anyagi nyomot hagy, miközben a végrehajtó láthatatlan marad; ezen keresztül azt értelmezzük, miért a dokumentumok eredete, és nem csak a gyűjtők neve a vita tétje.
Az M1 Híradó főszerkesztőjének augusztus 3-án kinevezett Hajdú Gábor augusztus 4-én már aláírta munkaszerződése megszüntetését; az intézmény részletes szakmai indoklást nem közölt. Joel és Ethan Coen A nagy ugrás című filmjében a postázóból kiemelt Norville Barnes azért kap elnöki címet, mert a valódi döntéshozó eszköznek szánja; a formális vezetői cím és a kinevezés mögötti tényleges döntési szándék szétválása felől érdemes nézni Hajdú egyetlen munkanapját.
Lábas Viki azt állítja, 6–8 év kihagyás után ismét beengedték a közmédiába, ahol egy asszisztenstől tudta meg, hogy lekerült a tiltólistáról. Jay Roach Trumbo című filmjén keresztül értelmezzük, miként szabhatja meg egy soha meg nem mutatott névsor, ki juthat intézményi nyilvánossághoz – és miért nem ad magyarázatot önmagában a visszatérés.
Hétfőn még Hajdú Gábort mutatták be az M1 Híradó új főszerkesztőjeként, Borsa Miklóst pedig visszatérő műsorvezetőként. Keddre mindkét megbízást visszavonták. Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című komédiáján keresztül értelmezzük, hogyan fordíthat meg egy intézményi döntést a külső figyelem, miközben a kiválasztás eredeti indokai homályban maradnak.
