Eltérő szerepek a barikádokon
A hat Pongrátz testvér mindegyike fegyvert ragadott a forradalom idején, ám történelmi feladatuk jelentősen különbözött. Pongrátz András leginkább arról volt ismert a visszaemlékezések szerint, hogy lángvágóval személyesen segédkezett a gyűlölt Sztálin-szobor ledöntésében. Később a corvinisták soraiban harcolt a bevonuló szovjet tankok ellen a pesti utcákon.
Ezzel szemben bátyja, a Bajusz becenéven emlegetett Pongrátz Gergely a Corvin köz főparancsnoka volt a harcok legkritikusabb novemberi napjaiban. Gergely egészen 2005-ben bekövetkezett haláláig a jobboldali radikalizmus ikonikus vezetőjének számított, akinek örökségét a nemzeti erők kisajátították. Az ő nevét írták ki tévesen a kivetítőre testvére, Pongrátz András fényképe alá.
A helyszíni tudósítások felidézték a fotó alatti ellentmondást, rögzítve a furcsa helyzetet: „Pongrátz András portréja Pongrátz Gergely felirattal.” Ezzel a vizuális bakival akaratlanul is összeolvasztották a védelmi parancsnok és az utcai harcos személyét.
A félresikerült vetítés után a helyszínen felállított hagyományőrző löveggel leadott díszlövések már egy jóval keményebb hangvételű megemlékezést vezettek fel.
