Császár Előd több mint 30 év után idézte fel, hogyan ért véget a munkája Friderikusz Sándor legendás talkshow-jában: a zenész szerint a műsorvezető kiabálni kezdett vele, majd ki akarta rúgni. A történet legfontosabb fordulata mégsem az ajtócsapkodással fenyegető mondat, hanem az, hogy az FLM egykori frontembere ma már saját magát tartja felelősnek a konfliktusért.

Császár az InStyle Men Podcastban elmondott visszaemlékezése szerint a Friderikusz Show közönség-előmelegítőjeként dolgozott az 1990-es években futó MTV-produkcióban. A feladatot saját bevallása szerint annyira élvezte, hogy pénzt sem kért érte: a műsorba való bekerülést önmagában lehetőségnek tekintette. Az Index által szemlézett beszélgetésben azt mondta, közben fellépésekből élt, így nem ettől a munkától függött a megélhetése.

Ez a részlet megmutatja, mekkora presztízse volt akkor a produkciónak. Császár szerint adásonként 3–4 millió néző követte a show-t, ahol nemzetközi sztárok is megfordultak, ezért egy fiatal előadó számára a stábhoz tartozás külön szakmai belépőt jelenthetett. A zenész nem egy háttérmunkáról beszélt, hanem olyan szerepről, amely közvetlenül a felvétel hangulatát készítette elő – és amelyből végül egy személyes konfliktus miatt lépett ki.

Császár Előd és a Friderikusz Show-beli vita

Császár nem nevezte meg, mi váltotta ki a vitát, ezért ennek okáról nem lehet többet állítani annál, amit ő maga elmondott. Úgy emlékezett: Friderikusz elkezdett vele kiabálni, és közölte, hogy elküldi. Erre a zenész azzal reagált, hogy „akkor szevasz”, majd hozzátette: ha nem tisztelné ennyire a műsorvezetőt, rácsapná az ajtót. A kemény mondatban egyszerre volt jelen a dac és az a határ, amelyet – saját elbeszélése szerint – Friderikusszal szemben mégsem lépett át.

A beszámoló időrendje azért beszédes, mert Császár első reakciója nem a munka elvesztéséről szólt, hanem a sérthetetlenség érzéséről. „Szerinted érdekel, hogy kirúgsz? Nem ebből élek!” – idézte fel, mit válaszolt akkor. Ez nem Friderikusz döntésének indokát tárja fel, de pontosan jelzi, milyen helyzetből beszélt: a népszerű, sokat fellépő előadó nem egzisztenciális veszteségként kezelte a kirúgást. A későbbi önkorrekció ettől válik többé egy szokásos celeb-anekdotánál.

Friderikusz Sándor körül mindig fontos volt a stábhoz tartozás

A Friderikusz Show körüli alkotói világban korábban is előkerültek a stábmunka sajátos viszonyai. Litkai Gergely friderikuszos stábélményéről például az derült ki, hogy pályája elején Fábry Sándor mellett Friderikusznak is dolgozott, ezt a kettős munkát pedig titokban tartották. Ez nem magyarázza Császár konfliktusát, de érzékelteti, hogy a show környezetében a szakmai lehetőségért sokan komoly alkalmazkodást vállaltak.

Császár mostani megszólalása nem Friderikusz Sándor újabb támadása. Épp ellenkezőleg: a zenész a történet végén visszavette a korábbi fölényes hangot, és azt állította, utólag belátta a hibáját. A nyilvánosságban ritkább az ilyen irányú korrekció, mert a régi televíziós sérelmeket általában a sértettség tartja mozgásban. Itt viszont az emlékező fél mondja ki, hogy a nagy siker közepette rosszul mérte fel a saját helyzetét.

„Minden joga megvolt ehhez. Meg is érdemeltem.” – mondta Császár Előd Friderikusz Sándor akkori döntéséről.

A történet így nem döntőbíráskodásra hív Friderikusz és Császár több évtizedes vitájában, hiszen a kiváltó ok továbbra sem ismert. Inkább arról ad képet, hogyan működött a kilencvenes évek egyik legnagyobb televíziós brandje körül kialakult presztízs, és milyen könnyen ütközhetett össze egy erős műsorvezetői kontroll egy magabiztos sztár reagálásával. Császár mai mondata végül nem a kirúgás emlékét erősíti, hanem azt, hogy egy régi konfliktus jelentése az idővel teljesen megváltozhat.