Diplomáciai intézkedések és szövetségi elvárások Budapesten
A magyar külügyi tárca szeptember 8-án hozott határozott döntést: a kormány az orosz nagykövetség tíz munkatársát utasította ki Magyarországról. Orbán Anita külügyminiszter a döntés indoklásakor hivatalosan rögzítette, hogy az orosz képviselet érintett dolgozói a diplomáciai kapcsolatokról rendelkező Bécsi Egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak.
A döntés hátteréről Urfi Péter, a 444 újságírója felidézte, hogy az előző, Orbán Viktor vezette kormány nem tett ilyen lépéseket, miközben a szövetséges államok sorra küldték haza a feltételezett orosz hírszerzőket. A helyzet nemzetközi hátterét elemezve Rácz András Oroszország-szakértő kiemelte, hogy a diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők eltávolításával „Magyarország régi adósságát törleszti az EU- és NATO-szövetségesek felé. Azzal, hogy Magyarország nem küldött haza ilyen figurákat, a szövetségeseink biztonságának is ártottunk, hiszen a Budapesten működő orosz hírszerzők a szövetséges országokban is hajthattak végre műveleteket.”
A budapesti döntést követően a moszkvai külügyi vezetés közölte, hogy a Kreml „megfelelő választ ad” diplomatái kitiltására, de hozzátették, hogy nem akarnak kárt okozni az orosz–magyar kapcsolatok örökségében. Később, szeptember 9-én mindkét fél részéről érkeztek olyan jelzések is, hogy a párbeszédet „a kölcsönös tisztelet” jegyében kívánják folytatni. Az orosz külügyminisztérium döntése nyomán a moszkvai nagykövetség mellett két vidéki külképviselet személyzete is szigorú határidőt kapott az ország elhagyására.
