A hangklónozás és a hamisított felvételek veszélye
A döntés hátterében a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése áll, amely ma már minimális mintavételezés alapján képes bárki megszólalását lemásolni. Dobrev Klára kiemelte, hogy a modern algoritmusok segítségével olyan megtévesztő tartalmakat lehet előállítani, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak a nyilvánosságban.
„Mert a hangom az enyém. Nem egy algoritmusé, nem egy techóriásé!” – indokolta álláspontját a képviselő a közzétett állásfoglalásában. Hangsúlyozta, hogy az engedély nélküli másolás alapvetően veszélyezteti a közélet tisztaságát, és kiszolgáltatottá teszi az érintetteket a félretájékoztatási kísérletekkel szemben.
„A techcégek évek óta írók, zeneszerzők, művészek alkotásain tanítják az AI-t, sokszor engedély és fizetség nélkül. Majd olyan programokat építenek belőlük, amelyek éppen ezeknek az embereknek a megélhetését veszélyeztetik. Ma már néhány másodpercnyi hangfelvételből lemásolhatják bárki hangját. Az arcunkkal hamis videókat készíthetnek, olyan dolgokat adhatnak a szánkba, amelyeket soha nem mondtunk” – magyarázta a képviselő. A Komor Hennel Ügyvédi Iroda elemzése viszont világossá teszi, milyen szigorú feltételeknek kell megfelelnie egy audiofájl formájában benyújtott beadványnak ahhoz, hogy valóban elnyerje a védjegyoltalmat.
