Washington három nagyhatalom közös nevezőjeként tekintett volna a jelöltre

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az amerikai diplomácia legfelsőbb szintjén vetődött fel a volt magyar kormányfő jelölése a világszervezet élére. A Wall Street Journal friss információi szerint Donald Trump amerikai kormánya azért karolta fel az elképzelést, mert úgy vélték, a volt magyar miniszterelnök ritka hidat képezhet a rivalizáló hatalmak között.

Az amerikai elképzelés szerint Orbán Viktor lehetett volna az a konszenzusos figura, akit Washington mellett Moszkva és Peking vezetése is elfogadhatónak találna egy ilyen globális pozícióban.

A lap beszámolója rámutatott arra is, hogy Orbán érdeklődést mutatott a kezdeményezés iránt, bár formális vagy végleges döntést mindeddig nem hozott az elindulásról.

A felvetés azért váltott ki azonnali meglepetést nemzetközi diplomáciai körökben, mert az ENSZ Alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egyetértése elengedhetetlen a folyamatban.

Bár a tengerentúli kalkulációk számoltak az orosz és a kínai jóváhagyással, a jelölés előtt álló jogi és politikai akadályok jóval összetettebbnek bizonyultak az amerikai javaslatnál.

Az ENSZ Alapokmányának 97. cikke azonban kőkemény feltételt szab a Biztonsági Tanácsban. A Külügyminisztérium egyik tisztségviselője pontosan felmérte, hány szavazat gyűlhetne össze a szükséges kilencből.