Dudás Miki ügye: mit mondanak valójában az orvosszakértői megállapítások?

Dr. Szeles Géza igazságügyi szakértő szerint a rendőrség megfelelően kezelte Dudás Miklós halálának ügyét, azzal, hogy rögtön nem jelentették be az idegenkezűség lehetőségét. Szerinte zárt lakásban történt halálesetnél a boncolás előtti óvatosság a helyes eljárás. A szakember úgy fogalmazott: „Jobb egy óvatos diagnózis, mint a kapkodás.”

„A döntés helyes volt, hogy boncolás nélkül ne legyen más bejelentés. Óvatos volt a szakértő, nem hibázott. Jobb egy óvatos diagnózis, mint a kapkodás” – fogalmazott a Borsnak a szakértő. Szeles szerint a boncolás során a sérülések jellege, elhelyezkedése és száma az esetek döntő többségében egyértelműen megmutatja, hogy bántalmazás történt-e, vagy baleset. Ha idegenkezűség gyanúja merül fel, a boncolás menete is megváltozik: onnantól két szakértő dolgozik együtt, szükség esetén pedig harmadikat is bevonnak.

A szakértő beszélt a „tökéletes gyilkosság” mítoszáról is, amely szerinte csak elméletben létezik. „Szokták tőlünk kérdezni, hogy van-e tökéletes gyilkosság. Van. De a tettesnek ezt tudnia kell cipelnie magában, a lelkében” – árulta el. Tapasztalatai szerint a modern DNS-vizsgálatok miatt szinte mindig marad nyom, vagy a tettes hibázik – ha másként nem, később elszólja magát. Korábban a Blikknek Törteli Eszter – aki 16 évig dolgozott a Budapesti Rendőr-főkapitányságon: tíz éven át a rendkívüli halálesetek osztályán, hat éven át pedig helyszínelőként – arról beszélt, hogy szerinte a magyar rendszer jó, mert a haláleset vizsgálata többkörös, és nemcsak a helyszíni adatok alapján mondanak egy végleges álláspontot, hanem a hatósági boncolás, a szakértői vizsgálatok és a tanúmeghallgatások révén is.