A magyar gazdaság szerkezeti és termelékenységi gátjai
A magyar gazdaság felzárkózásának legnagyobb belső akadálya a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások alacsony termelékenységi szintje. Bár ezek a társaságok adják a foglalkoztatás döntő többségét, a gazdasági összteljesítményhez és exporthoz viszonyított hozzájárulásuk messze elmarad a lehetőségektől.
Az OECD elemzései rávilágítanak arra, hogy a külföldi működőtőke által hozott korszerű technológia csak korlátozottan szivárog át a helyi beszállítói körbe. Az OECD Economic Survey: Hungary 2026 jelentés adatai szerint például a hazai lakossági távközlési árak továbbra is Európa legmagasabbjai közé tartoznak, ami jól mutatja a hálózati piacok versenydéficitjét.
A verseny hiánya, a magas belépési korlátok és a nehézkes kilépési eljárások miatt sok termeléketlen vállalat ragad bent a piacon, értékes munkaerőt és forrásokat lekötve. Az állami beruházási támogatások a felmérések szerint gyakran csupán a tőkeállományt növelték, miközben valódi hatékonyságjavulást alig hoztak a szektorban.
Emellett a hálózati ágazatok, mint az energetika, a közlekedés vagy a szakmai szolgáltatások gyenge árversenye megdrágítja a termelési folyamatokat. Ha az alapvető infrastrukturális inputok drágák és alacsony minőségűek, az a gazdaság minden más szektorának versenyképességét közvetlenül rontja.
Hosszabb távon a humántőke állapota és az oktatási rendszer teljesítménye is korlátot szab a gazdasági áttörésnek. A nemzetközi PISA-mérések szerint a tanulói készségek visszaesése és a munkaerőpiaci igények közötti eltérések érdemben visszafogják a potenciális növekedést.
Égert Balázs közgazdász a Telexen megjelent elemzésében kifejtette, hogy Magyarország a hálózati ágazatok és szakmai szolgáltatások versenyének élénkítésével, a hazai kkv-k megerősítésével és a készségek javításával készülhetne fel jobban a sikeres euróövezeti tagságra – írta meg a Telex.
