Egressy Mátyás eltűnése: volt egy jel, amit mindenki figyelmen kívül hagyott

Az Index arról írt, hogy információjuk szerint egy dunai hajó kamerája rögzítette, amint vasárnap reggel a Lánchídról a Dunába esik egy test. A rendőrség vizsgálja, van-e összefüggés az incidens és a fiú eltűnése között. A Blikk közben megtalálta azt a 16 éves tinédzsert, aki azután látta az Örs vezér téren Egressy Mátyást, hogy az Ötkert nevű szórakozóhelyről szombaton éjjel váratlanul eltűnt. A neve elhallgatását kérő fiú az édesanyjával tett vallomást a XI. kerületi kapitányságon. Bár a hírek szerint Mátyás elszaladt az őt megszólítóktól, sokakban felmerülhet a kérdés: miért nem tudott neki ennyi idő alatt senki segíteni? Ebben közrejátszhatott a fiatal zavart állapota, illetve egy jól ismert pszichológiai jelenség is.

„Ha egy helyzetben minél több ember van jelen, gyakran csökken az egyéni felelősségérzet, mert mindenki arra számít, hogy majd más cselekszik” – magyarázza Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Ezt a jelenséget a pszichológiában kollektív felelősségnek, vagy bystander hatásnak nevezzük. Ilyenkor – paradox módon – éppen a tömeg jelenléte csökkenti annak az esélyét, hogy valaki konkrétan odalépjen és segítsen. Minél kevesebben vannak jelen, annál nagyobb az egyéni felelősség és a beavatkozás valószínűsége

– mondta. A jelenség egyik legismertebb, gyakran idézett példája az 1964-es Kitty Genovese-ügy, amely hosszú időn keresztül a kollektív felelősség klasszikus példájaként szerepelt a pszichológiai szakirodalomban. Bár a későbbi kutatások árnyalták a történet részleteit, az eset mégis ráirányította a figyelmet arra, hogy tömeghelyzetben az emberek hajlamosak passzívabbá válni, és kevésbé érzik saját felelősségüknek a beavatkozást.

Sarkadi Bálint Mátyás ügye kapcsán azt is hozzátette, hogy egy zavart állapotban lévő ember viselkedése a kívülállók számára nehezen értelmezhető lehet. Ha az érintett megijed, elmenekül, vagy elutasítja a közeledést, az sokakban bizonytalanságot és félelmet kelthet, ami tovább csökkenti a segítségnyújtás esélyét. „Ilyen helyzetekben a legbiztonságosabb segítségnyújtási forma a hatóságok értesítése” – hangsúlyozza a szakértő. „A rendőrség és a mentőszolgálat megfelelő felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy egy zavart állapotban lévő személyt biztonságosan megközelítsen. Az egyéni, felkészületlen beavatkozás jó szándékú lehet, de kockázatokat hordozhat mind a segítő, mind az érintett számára” – tette hozzá. Sarkadi Bálint szerint nem az a cél, hogy bárki mindenáron beavatkozzon, hanem az, hogy felelősen, a saját és mások biztonságát szem előtt tartva segítsen, sokszor éppen azzal, hogy időben értesíti a megfelelő szerveket.