Bár lehet, hogy nem vagyunk ennek teljesen tudatában, elménk képes megvédeni a dolgokat olyan helyzetekben, amelyek érzelmileg érintenek bennünket; és ezen védekezési mechanizmusok egyike a pszichológiai projekció.
A Bright Side összegyűjtött néhány tudnivalót az érzelmek kivetítéséről, hogy fel tudjuk ismerni, ha mi csináljuk, vagy elkerüljük, hogy mi essünk áldozatául.
A pszichológiai projekció mint védekezési mechanizmus
Amikor egy személy nem tud elfogadni bizonyos tulajdonságokat, vágyakat vagy impulzusokat, akkor kivetítheti ezeket másokra. Számukra úgy tűnik, hogy a másik ember szenved azoktól a tulajdonságoktól, amelyeket ők, mint „kivetítők” nem szeretnek. Valójában ez egy meglehetősen gyakori módja a dolgok kezelésének. Végül is, ha kivetíted magad másokra, az egy önvédelmi mechanizmus. Néha segíthet az embereknek megbirkózni olyan kellemetlenségekkel vagy akár szégyenérzettel, amelyek tudat alatt maradnak, és amelyekkel nem akarsz szembenézni. Ha alaposan megnézzük, ez egy módja annak, hogy az ember megbirkózzon egy nehéz tulajdonsággal, anélkül, hogy észrevenné, hogy ez a saját problémája.
Most, hogy birtokunkban van ez a háttérinformáció, feltehetjük magunknak a kérdést, hogy valójában mit teszünk önmagunk védelme érdekében, amikor másokra vetítjük ki az érzelmeinket. A válasz egyszerű: általában minden az önbecsülésről és az egoról szól. Vagyis túl szilárd ego kell ahhoz, hogy bármiféle „rossz vagy sötét oldalt” elrejts magadban. Lelkük mélyén az ilyen típusú emberek azt állítják, hogy a negatív érzések, gondolatok és viselkedések alacsonyabb rendűvé tesznek, ezért elrejtik őket.
Honnan tudhatod, hogy kivetítesz-e
A kivetítés hatással van az önismeretre és az önfelismerésre, így az, aki nem képes felismerni és elfogadni gyengeségeit, könnyen azon kaphatja magát, hogy azokat másokra is kivetíti.
Ezért olyan fontos felhívni a figyelmet erre a pszichológiai mechanizmusra, ha foglalkozni akarunk a mögöttes problémával. A folyamat része az is, hogy tudatosítsuk magunkban a gondolatainkat, cselekedeteinket, érzelmeinket, reakcióinkat stb. Önmagunk megkérdőjelezése mindig az első lépés annak megértéséhez, hogy lehetséges-e, hogy valamilyen tudattalan kivetülést gyakorlunk másokra.
Honnan tudhatod, hogy valaki kivetít-e rád
Ha viszont valaki a kivetítés áldozataként azonosította magát, fontos tudnia, hogy vannak bizonyos jelek, amelyek segítenek felismerni, ha olyan személlyel áll szemben, aki kivetít, mint például:
- Ítéletük eltúlzott, vagy nem illik a helyzethez.
- Erős reakciója van, ami szokatlan arra, amit róluk mondtál.
- Úgy tűnik, nincs ésszerű magyarázat a reakciójukra.
- A személy átirányítja a beszélgetést rád vagy valaki másra.
Hogyan viselkedj, ha valaki kivetít rád
Abban az esetben, ha cselekvésre van szükség, például amikor szembesülsz valakivel, aki kivetít, az ideális, ha egyértelműen reagálsz anélkül, hogy komolyabb konfliktusokba keverednél. Válaszolhatsz azzal, hogy „nem értek egyet”, vagy akár ki is vonulhatsz a beszélgetésből, ha az alany nem szünteti meg a konfliktust. A fontos dolog az, hogy megakadályozd magad abban, hogy belsővé tedd ezeket a méltánytalan kritikákat vagy hibáztatásokat, és felkészítsd magadat arra a gondolatra, hogy amit ezek az emberek mondanak, az valójában nem személyes, és nem te vagy a hibás, hanem ők.
A megbeszélés után és „hűvösebb fejjel” megpróbálhatsz beszélni a tetteiről, de anélkül, hogy célul tűznéd ki, hogy megváltoztasd. Végül is ez nem kötelességed, és az ilyen típusú emberek általában pszichológiai segítséget igényelnek egy ilyen átalakulás eléréséhez.
Mi a teendő, ha valakire kivetítesz
Ha úgy gondolod, hogy te vagy az, aki kivetíti az érzelmeit másokra, tanácsos eltávolodni a problémától, majd megnyugodni, és 4 lépésben objektíven megállapítani a helyzetet:
- Írd le a megtörtént helyzetet jelzők vagy olyan szavak használata nélkül, amelyek bármilyen érzelmet kifejeznek.
- Mutasd be a szerepedet a helyzetben. „Mit tehettem szándékosan vagy véletlenül, ami kiváltotta a másik személy reakcióját?” vagy „Mit mond rólam, ha igaz, amit mondtak?”
- Ismertesd a másik személy szerepét a helyzetben, kerüld a jelzőket! – Milyen történeteket mesélek el a másik ember viselkedéséről? vagy „Van bizonyíték arra, hogy igazam van?” Ha igen, „Hogyan érint ez engem?”
- Fel tudod ismerni, mikor vetítesz?
Érdemes megemlíteni a legfontosabb pontot: mindkét esetben a legjobb megoldás mindig a terápiás szakemberekkel való konzultáció.
Kapcsolódó cikk
Mentális betegségek, amelyeket gyakran összetévesztünk személyiségjegyekkel
Sokszor az ember jellemével magyarázunk bizonyos viselkedéseket, pedig valójában betegség rejtőzik mögötte.
