Több száz nevezett projekt közül tizenhat filmtervet, köztük Fabricius Gábor legújabb munkáját is beválogatták a világ egyik legrangosabb forgatókönyv-fejlesztő workshopjára.
A Torino Film Lab (TFL) workshopja 2008 óta több mint 100 játékfilmet támogatott szakmai mentorálásával. Idén egy magyar munkát is beválogattak a szeptemberi szakmai programba: Fabricius Gábor legújabb, Rule munkacímű nagyjátékfilmjének tervét – közölte a rendezvény kommunikációjával foglalkozó cég.
Fabricius Gábor új filmjének témája a természet és ember kapcsolata, annak különböző aspektusai. A workshopon résztvevő forgatókönyvírók és rendezők egymás és neves európai szakemberek előtt mutatják be új projektjeiket, majd közösen fejlesztik azokat. A TFL workshopjai keretében olasz, szaudi, kolumbiai, francia, argentin, indiai, izraeli, spanyol, román, ukrán, lengyel és finn írók dolgoztak korábban filmterveiken.
Etiópia 4 milliárd fát ültet, hogy megakadályozza a klímakatasztrófát
Körülbelül 350 millió fát ültetett Etiópia a klímakatasztrófa megfékezése érdekében, írja a The Guardian brit hírportál. Ezen projekt a ” nemzeti zöld örökség” kezdeményezése, aminek keretén belül 4 milliárd fát szeretnének ültetni az országban még ezen a nyáron. A “zöld örökségben” minden lelkes etióp legalább 40 csemetét ültet el a földbe.
Egy héttel ezelőtt interjút is adott a Rule apropóján a Phenomennonnak. Szerinte globálisan és helyi szinten is rajta tartják a mutatóujjukat az emberiség torkán a nagyvállalatok.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A teknős orrából kilógó szívószálnak és a Celsius-fok emelkedésnek alig van köze egymáshoz, és mégis valami olyan furcsa hisztéria alakult ki mindenből mára, ami mintha irányított lenne. Ugyanis arról nincs szó, hogy mely globális nagyvállalatok felelősek a Föld klímájának és ökoszisztémájának tönkretételéért[/perfectpullquote]
– válaszolta arra a kérdésre a rendező, hogy a nagyvállalatok szerepe miben mutatkozik meg a klímavédelem kapcsán.
Hozzátette, “én értem, hogy ami történik, szörnyű, de nem a teknőst kéne mutogatni, hanem a gyárakat és a márkákat, amelyek létrehozzák az iszonyat mennyiségű műanyagot, vagy kibocsáthatják a káros anyagot, mert a törvényhozás lehetőséget ad arra.” Úgy véli a rendező, hogy “sokan arról beszélnek, hogy apró lépésekkel tudunk tenni a probléma ellen, mondván, hogy ezt az egészet mi, emberek tartjuk életben, de ez nem igaz. Azok a jogszabályok tartják ezt életben.”
A kalapszalontól a koncentrációs táborig, avagy így kell kitolni a nézővel – Kritika a Napszállta filmről
A egy ígéretes sztorit (a ritkán témaként választott sonderkommandós történetét) és a zseniális filmtechnikai ötletet (a 35 mm-t és azt, hogy a főszereplő arcát vagy tarkóját látjuk csak, a történéseket nem, azokat legfeljebb halljuk) nem tudta kimaxolni. Közönségsiker nem lett, az Akadémiát viszont megvette. Az eddigi kánontól eltérően, abszolút újító módon nyúlt a holokauszt témához.
Olyan magyar alkotások vettek eddig részt a szakmai programokon, mint Nagy Dénes hamarosan forgó Természetes fény, Pálfi Györgytől Az Úr hangja, vagy az Oscar-díjas rendező, Nemes-Jeles László Napszállta című filmje. Fabricius egyébként a Magyar Klipszemle résztvevője is volt tavaly mint zsűritag.
