A Facebook alkalmazottjai Twitteren fejezték ki nemtetszésüket főnökük, Mark Zuckerberg álláspontjával szemben Donald Trump rasszista bejegyzéseivel kapcsolatosan.
Járhat-e szólásszabadság a gyűlöletbeszédnek?
Az afroamerikai George Floyd május 25-i halála óta egész Amerika lángokban áll. Milliók tüntetnek az országban a rasszizmus és a rendőrök feketékkel szemben tanúsított erőszakos túlkapásai ellen. Számos sztár is megszólalt és fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel, a színesbőrű közösséggel. Abban viszont nem alakult ki egységes szemlélet, ahogyan a két legnagyobb közösségi oldal, a Facebook és a Twitter kezelte az elnök, Donald Trump bejegyzéseit.

„Ez a Tweet megsértette az erőszak dicsőítésének tiltására vonatkozó Twitter-szabályokat, azonban a Twitter úgy véli, hogy a Tweet a közösség érdekében továbbra is elérhető maradhat” – ez a szöveg jelent meg Donald Trump néhány bejegyzése előtt az oldalon. Az elnök egy másik tweetjében leírtak kapcsán pedig nyilvánvalóvá tette a platform, hogy leellenőrizték az abban szereplő tények valódiságát, írja a Futurism.
Kapcsolódó cikk
Az elnök bejegyzései előtt eddig ilyen figyelmeztető jelzéseket még soha nem rakott ki a Twitter. A felhasználók csak úgy olvashatják Trump posztjait, ha a rákattintanak a fent idézett szöveg melletti „Megtekintés” feliratra.
….These THUGS are dishonoring the memory of George Floyd, and I won’t let that happen. Just spoke to Governor Tim Walz and told him that the Military is with him all the way. Any difficulty and we will assume control but, when the looting starts, the shooting starts. Thank you!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 29, 2020
A Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg azonban úgy döntött, hogy a rivális közösségi oldallal ellentétben ők nem lépnek fel semmilyen módon Trump problémásnak vélt posztjaival szemben. Ez a döntés azonban számos Facebook-alkalmazottnál felháborodást keltett: több tucatnyi dolgozó inkább szabadnapot vett ki, hogy virtuális munkabeszüntetése alatt csatlakozhasson a tüntetőkhöz.
Én személy szerint irtózom ettől a megosztó és uszító retorikától. De a reakciómnak nem csak a személyes tűrőképességemet kell tükröznie, hanem a szólásszabadság iránt elkötelezett intézmény felelős vezetőjéét is
– írta Zuckerberg múlt pénteken.
Mit tartalmazott Trump posztja, ami így felkorbácsolta a kedélyeket?
George Floyd rendőri túlkapás okozta halála ellen kialakult zavargásokra reagálva Trump május 29-én, pénteken azt írta közösségi oldalain, hogy „ha fosztogatnak, lövünk”, ami egy erősen rasszista töltetű, régi kifejezés, ami még a ’60-as évek polgárjogi összecsapásaiig nyúlik vissza. A ’60-as évek végén több nagyvárosban felkelések alakultak ki a rendőrség feketékkel szembeni eljárásai miatt.
Kapcsolódó cikk
Donald Trump egy 20 éves, már megdöntött összeesküvés-elméletről írt Twitter-oldalán
Walter Headly, aki húsz éven át vezette a miami rendőrkapitányságot, használta ezt a kifejezést kihallgatása során 1967-ben. A jogvédő szervezetek már évek óta panaszkodtak a miami rendőrök erőszakos megnyilvánulásaira a színesbőrű lakossággal szemben. Headly kifejtette, hogy Miamiban azért nem voltak addig zavargások, mert a rendőrség azt az üzenetet közvetítette, hogy „ha fosztogatnak, akkor lövünk”. Ezt a hozzáállást nyíltan alkalmazták a polgárjogi tüntetéseket üzletek fosztogatására kihasználó 15-21 éves elkövetőkkel szemben, az sem érdekelte, ha brutalitással vádolták. Ám Headly is csupán kölcsönvette ezt a mondatot a hírhedt alabamai közbiztonsági megbízottól, a szegregációt támogató Eugene „Bull” Connortól, aki a kutyás- és lovasrendőrök bevetését irányította a színesbőrű tüntetők ellen.
Trump aztán próbálta kimagyarázni magát.
A fosztogatásokra lövöldözéssel válaszolunk, és ezért halt meg egy ember Minneapolisban – vagy nézzék meg, mit történt Louisville-ben, ahol hét emberre lőttek rá (paprikatölténnyel, egy ember elhunyt – a szerk.). Nem akarom, hogy ez történjen, és ezt jelenti ez a kifejezés
– írta Trump a Twitteren. Az elnök gengsztereknek nevezte a tüntetőket és nyilvánosan megkérte a kormányzókat, hogy „kerekedjenek felül” rajtuk.
A Facebook dolgozói a Twitteren lázadnak
A zavarba ejtő szavak ellenére Zuckerberg tehát úgy érvelt, hogy nem a Facebook dolga, hogy törölje az elnök posztját.
Kapcsolódó cikk
„Az elnök úr később közzétett egy bejegyzést, amelyben azt írta, hogy az előző posztjában figyelmeztetett, hogy a zavargások erőszakhoz vezethetnek. Megállapítottuk, hogy ez a bejegyzés, amely nyíltan az erőszak ellen szól, nem ütközik a szabályzatunkba és fontos, hogy lássák az emberek
– tisztázta Zuckerberg is az IT-óriás álláspontját.
Szégyellem, hogy a Facebooknál dolgozom, amely nem tesz semmit, hogy eltávolítsa Trump erőszakra uszító posztját. Aki csendben marad, bűnrészességet vállal
– írta a Twitteren a Facebook egyik mérnöke, Lauren Tan. Hasonló érzésekről számolt be egy másik alkalmazott is, aki azt tette még hozzá, hogy nehezen nyeli le ezeket a csúsztatásokat.
„Nem én vagyok az egyetlen a FB-nál, aki így gondolja. Nem lehet semlegesnek maradni a rasszizmussal szemben” – írta szintén a Twitteren Jason Stirman vezető tervező. Néhány vezető beosztású dolgozó már felmondással fenyegetőzött, ha Zuckerberg nem gondolja meg magát.
Kapcsolódó cikk
Nick Anderson Pulitzer-díjas művész szerint Trump egy nevetséges, kamaszodó tekintélyelvűség
Hogy valóban sikerült ráijeszteniük Zuckerbergre, az is mutatja, hogy június 1-i bejegyzése szerint 10 millió dolláros támogatást ajánlott fel faji jogvédő szervezetek számára. Továbbá a szokásos csütörtöki céges megbeszélést is előre hozta keddre. A Facebook egyik vezetője még tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy a cégnél faji problémák merültek fel, mert a vállalati kultúrában nem ismerik el a színesbőrűek munkáját. A Times adatai szerint 2019-ben mindössze 3,8% volt a színesbőrű munkatársak aránya.


