Kiemelkedően magas, 87 százalékos a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami 22 százalékponttal több az uniós átlagnál – tájékoztatta a magyar háztartások infokommunikációseszköz-használatáról szóló elemzése alapján a Központi Statisztika Hivatal (KSH) szerdán az MTI-t.

Vásárolunk, kapcsolatot tartunk és híreket olvasunk az interneten

A magyar internetezők az EU tagországainak átlagánál 13 százalékkal többen tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat, 11 százalékkal többen értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat és 10 százalékkal többen kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat – közölték.

A magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése 2020-ban, ezzel a tagállamok rangsorában Magyarország a középső harmadban szerepelt. A magyar 16-74 éves lakosság 79 százaléka, a 16-24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel tavaly. A legidősebb korosztálynak, a 65-74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra naponta – írták.

Ismertették: a naponta internetezők közül tízből négyen átlagosan 1-2 órát, további hárman 3-4 órát töltenek a világhálón. A napi webhasználók 30 százalékánál szinte azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre. A napi gyakorisággal internetező 16-24 évesek legnagyobb hányada, 40 százaléka átlagosan 3-4 órát, míg a 65-74 évesek több mint fele 1-2 órát töltött az interneten naponta.

A magyar netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót – tették hozzá.

Tavaly az uniós lakosság 65, a magyar lakosság 60 százaléka rendelt vagy vásárolt a világhálón egy éven belül – ezzel az Európai Unió 27 tagállamának rangsorában Magyarország a 17. helyen állt. A magyar 16-74 éves lakosság részvételi aránya az online vásárlásban egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, míg az uniós tagállamok átlagának bővülése csupán 2 százalékpont volt a 2019. évihez képest – írták. Az elemzés szerint a magyarországi online vásárlók 49 százaléka magyar eladóktól, 23 százaléka más európai uniós tagállamból, 15 százaléka EU-n kívüli országok eladóitól rendelt vagy vásárolt árut, szolgáltatást.

A személyes adatai biztonságára kevésbé ügyel a magyar internetezők több mint fele

Tavaly az első negyedévben a magyar vásárlók mintegy negyede átlagosan 17 ezer forint alatt, 30 százaléka 17-34, 27 százaléka 34-102 ezer forint között, 17 százaléka pedig ennél többet költött online áru- és szolgáltatásvásárlásra. A neten keresztüli rendelést vagy vásárlást a budapesti internetezők vették igénybe a legnagyobb arányban (78 százalék), míg Pest megye és Észak-Alföld lakosai a legkisebb (65, 64 százalék) mértékben – fűzték hozzá.

A közleményből kiderült az is, hogy 2020-ban tovább erősödött a lakossági felhasználóknál a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata: az Európai Unió tagállamaiban a 16-74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, a magyaroknak pedig az 57, illetve a 67 százaléka. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a visegrádi országok között Magyarország állt az első helyen – emelték ki, hozzátéve: az internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására, valamint videók és zenék megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar internetezők több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben, miközben az EY friss nemzetközi kutatása szerint éppen a biztonságukat féltik a leginkább az emberek az online térben. A magyarországi internetezőknél egyelőre kisebb arányban vannak azok, akik fokozottabban ügyelnek személyes adataikra: a védelmi tevékenységek közül az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék), míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat vagy a tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). Ugyanakkor a magyarok 43 százaléka fordított figyelmet személyes adatai szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére, 6 százalékponttal többen, mint az uniós tagországok átlaga – fűzték hozzá.

Azt írták: tavaly az EU népességének átlagosan 57 százaléka és a magyarok 60 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézéskor. A 16-74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén – közhivatalok honlapjáról történő információszerzés, űrlapok letöltése – meghaladta az uniós átlagot, ugyanakkor a – legmagasabb szintnek számító – kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól egy százalékponttal – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

meghalt-karsai-daniel-halalanak-oka

Szívszorító: Meghalt Karsai Dániel

Egy ország rendült meg. Negyvenhét éves korában elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász. Halálának hírét szombaton este testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán. Karsai Dániel majdnem

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.