Mi van, ha az életünk csak egy animgif? Tudunk-e élni a saját emlékezetünk időkapszulájába zárva? Ká-Európa: forrásvidék vagy torkolat? Mire emlékszik Drew Barrymore és Bill Murray közös gyereke? Lehet-e a Független Mentorhálózat protesztje és műhelymunkája egy új, közös hagyomány? A Magvető Kiadónál a költészet napjára megjelent Holtidény című második verseskötetéről kérdeztük Fehér Renátót.

ContextUs: Mennyire hatott a Holtidényre előző versesköteted, a Garázsmenet? Az utóbbi inkább közéleti, míg az előbbi sokkal költőibb. Volt valami kölcsönhatás a kettő között?

Nem gondolom a Holtidényt a Garázsmenetnél kevésbé politikus kötetnek. A kérdezés irányai és módjai lettek nyilván absztraktabbak, a politikai referenciák pedig kevésbé explicitek. Az Újratemetés ifjú szónoka helyett itt már valami más (a korszak, az idő, a nyílt víz) a szemlélődés tárgya, sőt, többször a versek cselekvője is. Mert a Holtidény versei már nem az Én, nem a személy felé gravitálnak (sokszor ez egyenesen fel is függesztődik, el/kitörlődik), még annyira sem, amennyire a Garázsmenetben kimozdíthatatlan középpontnak látszott ez az Én, noha akkor sem volt.

ContextUs: A Holtidényben erősen érződik Francis Alÿs képzőművész hatása. Mitől és miért tudott ennyire megfogni Alÿs?

Boris Groys egyik tanulmányában, Az idő elvtársaiban olvastam először Alÿs Lupitáról. Ott Groys ezt írja: „ebben a műben olyan tevékenységgel találkozunk, amelynek nincs kezdete és nincs vége, nincs meghatározott eredménye vagy terméke: egy nő vizet tölt az egyik edényből a másikba, majd vissza. Tiszta és ismétlődő időtékozlás-rituáléval szembesülünk (…) az Alÿs kijelölte ismétlődő gesztus programszerűen személytelenül működik: bárki által megismételhető, felvehető, majd újra megismételhető. Itt az élő emberi lényt már semmi nem különbözteti meg mediális képétől. Az élő szervezet és a halott szerkezet közötti oppozíciót irrelevánssá teszi a dokumentált mozdulat eredendően mechanikus, ismétlődő és céltalan jellege”. (András Orsolya fordítása).

10286865 10202355181616259 1080754981201694716 o
Fehér Renátó / Fotó: Szőcs Petra

Így (ez) a vers (is) annak a mókuskeréknek a szerkezeti rajza, ami a Holtidény kulcsmotívuma lehetne, ha egyetlenegyszer is leíródna a könyvben. A csupán skiccként megrajzolt Lupita animgifbe zárt, tehát animgifnyi, mégis érdemben kitölthetetlen, s ezért rémítően tágas élete már annyira kisszerű, hogy a tragédiája ezzel a kisszerűséggel fordítottan arányos. (A Lupitának van egy párverse a kötetben, a Gyezsurnaja, ennek a hőse a moszkvai metró üvegkoporsójába ültetett biztonsági őr.)

Alÿs nem empátiát köpül, hanem egy adott rendszerből kitörni képtelen figura felesleges, véget nem érő, ismétlődő, értelmetlen cselekvését, munkáját dokumentálja, őrzi meg, miközben – minden propagandisztikus harsányságtól mentesen – megerősíti (és nem semlegesíti!) az állapot változtathatatlansága által keltett felháborodást, indulatot, dühöt.

Ezért is gondolom a kortárs kritikai-politikai művészet egyik csúcsának. És akkor nem térek ki Alÿs munkáinak egy másik vonatkozására, centrum, periféria és (ön)gyarmatosítás kérdésének folytonos tematizálására, ami a Holtidény több versében is szintén terítékre kerül, talán az Alÿs-hatástól sem függetlenül.

A Volkswagen Sisyphus című vers szintén egy Alÿs-munka, az El Ensayo adaptációja. A tijuanai határátkelő felé folyton és hiába kapaszkodó Volkswagent látva egyre szkeptikusabb vagyok Camus tételében, hogy Sziszüphoszt (vagy egyáltalán bárkit) boldognak kell-e elképzelnünk.

El Ensayo

This is “El Ensayo” by Francis Alÿs on Vimeo, the home for high quality videos and the people who love them.

ContextUs: Az egyik legérdekesebb versed az amnézia, ami Clive Wearing muzikológus anterográd amnéziáját jeleníti meg. Mi ösztönzött ezen szabadvers megírására?

Clive Wearing egy 1985-ben diagnosztizált betegség következtében nem tud új emlékeket megőrizni. Sőt, a rövid távú emlékezete, s így a figyelme is hét-húsz másodpercig tart ki. Nem emlékszik semmi újra 1985 utánról, amit viszont képes felidézni korábbról, azt is csupán hét másodpercig, mert aztán a felidézés folyamata is megszakad.

Megpróbáltam egyfelől kiaknázni azt a poétikai potenciált, amit például a kontrollt vesztett nyelv kínál (a vers Wearing – egyébként valóban létező – (határidő) naplójának hipotetikus rekonstrukciója), de itt másról vagy többről is szó van.

Mert Wearing hét másodperces emlékezete ismétlésalakzatokat generál. Érdekelt, hogy mit jelent a saját emlékezet időkapszulájába zárva élni, és milyen, ha az ember a saját emlékezetének – s ez már egy külső szemszög, nem Wearingé – klausztrofóbja. Vagy megint: a saját emlékezete kerekének mókusa. És adódik egy másik kérdés is: meddig tarthat egy ilyen ismétlődés – erre már a Lupita-animgif kapcsán is utaltam.

Olvass bele Fehér Renátó új könyvébe, a Holtidénybe – Versek

Fehér Renátó új könyve az idő és az emlékezet motívumai köré szerveződik. Az emlékezés ideje és az idő emlékezete is belefér a Holtidény metaforavilágába. Mintha a kötet terei is az időben lennének – Terminál, ahogy az egyik vers címe is mutatja.

Idő, amnézia és ismétlés Wearingtől kapott három fejű szörnyetege pedig elvezetett más kérdésekhez: például, hogy Estragonnak és Vladimirnek van-e emlékezete a tegnapra, miközben Godotra várnak. De van persze popkulturális példa is: szintén anterográd amnéziája van a Drew Barrymore által játszott szereplőnek Az 50 első randiban, az ő időkerete 24 óra. Az Idétlen időkigben pedig – bár ez már nem az amnéziáról, mégis az ugyanabba a napba zártságról szól – Bill Murray karaktere folyton ugyanarra a napra ébred, és emlékszik rá, hogy a tegnap, a ma és a holnap ugyanez a nap, vagyis hát megint egy pont ugyanilyen nap, évtizedek óta.

ContextUs: A Litera.hu-n Európaterminál címmel futott egy sorozatod. Terminál című versed reflektálás a sorozatra, vagy teljesen külön értendő?

Az Európaterminál-sorozat és a Holtidény megszületése ugyanarra az időszakra esik, és a kötet számos verse Európaterminál-prózából lett Holtidény-verssé “törve”: a 10-es, 11-es, 12-es Európaterminálok vizes triptichonja, az egyes darabok a saját címűkön szivárogtak át a kötetbe (Talasszofóbia, Holtidény, Adriaport), de az Atlantisz című triptichonban is ott van búvópatakként a (szintén vizes) 5-ös Európaterminál. A sorozatot és a Holtidényt ezenkívül az utazás tapasztalata is összeköti, ami a kötet felől inkább egy drón kísértetjárása.

32407154 10211917121618783 7345741454645395456 n 1
Fehér Renátó: Holtidény

Az “átírási” technika már a Garázsmenettől sem volt idegen, de most sokkal tudatosabban tekintettem ezekre a prózai szövegekre afféle előtanulmányokként, még ha mindez a képzőművészeti alkotásmódszertanból lehet is inkább ismerős. Nem tudom, mi következik most, amikor, a versek természetes érkezése mellett, az Európaterminál-gyakorlatokra is alapozva írok prózát.

ContextUs: Záróversed a Hagyaték, 1901. Kérlek, mesélj a keletkezéséről, s arról, miért pont ezzel a verssel zárul a kötet.

A vers beszélője az a Carlo Michelstaedter, aki ennek a – számomra elég fontos – kelet-közép-európai legendáriumnak az egyik lenyűgöző figurája. Olaszul beszélő, goriziai zsidó családból származó, ógörögül és latinul tanuló fiú volt, aki 1910-ben, huszonhárom évesen, az egyetlen és főművének tekinthető, disszertációval felérő szakdolgozata befejezése után lett öngyilkos.

György Péter azt mondta a Holtidény bemutatóján, hogy a kötetnek Michelstaedter az egyik alig titkolt hőse – s ha alig titkolt, akkor igazi. A vers a füredi Fordítóháznak köszönhetően éppen hét nyelvre fordul.

Volt (van) egy elég intenzív Claudio Magrist olvasó időszakom, és nála találkoztam először Michelstaedterrel. A Kisvilágoknak van például ez a szöveghelye: “Talán ezzel követi el az ember az eredendő bűnt: ha nem tud szeretni, boldog lenni, végigélni az időt, a pillanatot, anélkül, hogy őrülten hajtani, siettetni akarná. Ezt nevezte Michelstaedter a megbékéltségre való képtelenségnek. Az eredendő bűn a halált vezeti be, mely eluralkodik az életen, elviselhetetlennek mutatja folytatásának minden pillanatában, és arra késztet, hogy rombold az élet idejét, hogy siettesd, mint egy betegséglefolyását; az időt agyonütni annyi, mint illemtudóan öngyilkosságot elkövetni.” Ez a részlet a Holtidény szándékairól is képes talán mondani valamit.

Vagy ott van az a Magris-esszé, amelyből a vers egészen szűk cselekménye (inni az udvari kútnál) is származik. Szilvay Máténak köszönhetően aztán elkezdtem mélyebben megismerkedni a michelstaedteri gondolkodással és a (fő)művel (A meggyőződés és a retorika, ebből származik a Hagyaték, 1901 egyik mottója), ami magyarul is megjelent a Medicina Kiadónál, 2012-ben.

Számomra a kötet mottói (Thomas Mann, Samuel Beckett, T. S. Eliot) által felmutatott időszemlélet(ek)nek – a kötetbeli zárópozíciójánál fogva tovább visszhangzó – Michelstaedter lehetne a forrásvidéke, nálam (a kötetépítés apró játéka okán) a torkolata.

Forrásvidék és torkolat. És akkor még a vízről, a tengermély sötétkékjéről kellene mondani valamit, ha már ez lett a Holtidény-borító színe.

888 20180115121652
Fehér Renátó, a Garázsmenet és a Holtidény szerzője / Fotó: Czimbal Gyula

ContextUs: Hogy érzed, hogyan alakulnak a kultúraközvetítés, a kultúrpolitika lehetőségei a következő években? Illetve, hogyan foglalnád össze mindazt, amit a Független Mentorhálózat során átéltél és tapasztaltál?

Nem látok semmiféle kultúrpolitikai víziót, sehol, csak a még mindig sértett revansot és a – persze jogos – felháborgás mókuskerekét. A fortyogásunk legtöbbször csak fortyogás, egyéni fortyogás. A konszolidáció határait méricskéljük nap mint nap, s ha méricskéljük egyáltalán, akkor is egyénileg, ezért a legélőbb hagyomány: alámerülni és kibekkelni. De az egyéni stratégiáknak tényleg csak egy egészen szűk szelete ítélhető el a hiúság morális botrányaként, mert a szomszéd szeletben van ott az egzisztenciális kitettségből születő rossz döntés is, még ha az indulatainktól legtöbbször nem is férünk oda ehhez a distinkcióhoz.

Egyébként is szeretném hinni, hogy a mi korosztályunk már túllépett azon az értelmiségi reflexen, amelyik privilegizált helyzetből blattolja le az erkölcsi minimumot.

S amit még szeretnék hinni, hogy a szakma vesztésre ítélt oldala egységes, vitánk pedig – nyilván a habitusokból (is) adódó – taktikai kérdésekben van: hogy az érdekvédelem ma az elsődleges (nem egyetlen!) vagy a programszervezés?; hogy konfrontálódjunk a hatalommal vagy kompromisszumot keressünk?; és akkor én azt motyogom, hogy apolitikus naivitás, vissza meg azt motyogják nekem, hogy politizáló csökönyösség. Ugyanakkor inkább egyéni szemszögek sokasága van, így alig marad terepe, módja a közösségi stratégiáknak, s így a (szakmai) szolidaritás sem gyakorlat lesz, hanem esszétéma.

A Független Mentorhálózat – hibái, hiányosságai ellenére – mégis szép példája az igényeknek. Nem pusztán reakció, hanem (kultúr)politikai döntésre született proaktív gesztus, „intézmény”, amely képes volt tömeget mutatni fel, kulturális ajánlatot tenni. És közben arra is rávilágított, hogy a kultúrpolitika több finanszírozási kérdésnél. A Mentorhálózat proteszt volt és műhelymunka. Lehetne ez a közös hagyományunk.

ContextUs: Ha öt szóval kéne jellemezned a Holtidényt, mik lennének azok?

a, holnap, csak, (a), tegnap, maradéka

CV

Fehér Renátó (Szombathely, 1989) költő. A Litera.hu és a Hévíz folyóirat szerkesztője. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Prágában végezte. Jelenleg az ELTE BTK doktori hallgatója. A József Attila Kör tagja. 2007 óta publikál. Első kötete 2014-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Garázsmenet címmel, melyért Zelk Zoltán-díjat kapott. Holtidény című második kötete 2018 tavaszán jelent meg a Magvetőnél. Verseit eddig angol, cseh, francia, lengyel, német, orosz, román és szlovák nyelvre is fordították. Európaterminál című tárcasorozatát a Litera.hu és a pozsonyi Új Szó közölte. Jelenleg Budapesten él.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

goballoon.hu - 2024 július - LinkMarketing - 6

Felkészülés a hőlégballonos repülésre

Ma már nem úgy készülünk egy hőlégballonos sétarepülésre, mint a 2019-ben megjelent “A hőlégballon” című film szereplői, akik az NDK-ból próbáltak megszökni egy ilyen légijárművel.

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.