Az aranykonvoj-ügy miatt elbukott első jelölés
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Tisza Párt frakciója egyhangúlag szavazott a köztársasági elnök előző választottja ellen. Baka András éppen három hete, szeptember 21-én nevezte meg első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a legfőbb ügyészi posztra, és a Parlamentben személyesen érvelt mellette. Magyar Péter miniszterelnök azonban sietve jelezte, hogy nem látja biztosítottnak a szükséges kétharmados többséget, így a parlamenti Tisza-frakció végül egyhangúlag, 139 nem szavazattal leszavazta a jelöltet a szeptember 28-i titkos szavazáson.
Szathmáry Zoltán elutasításának hátterében testvére, Szathmáry István ezredes, az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályvezetője állt, aki gyanúsított az aranykonvoj-ügyben. A gyanúsítás azzal függ össze, hogy a hírek szerint ő intézte az előállított ukrán pénzszállítók beutazási és tartózkodási tilalmát az ukrán pénzszállítók fogva tartása során.
Baka András elismerte, hogy tudott a vizsgálatról: „nem utólag szembesültem ezzel a kérdéssel, a döntést nem információhiányban hoztam meg, a rendelkezésre álló információkat mérlegeltem.” Az államfő hozzátette: „további információkat is megismertem, amelyek jelenleg nem nyilvánosak, és erről nem beszélhetek.”
A háttérben súlyos feszültségek húzódtak: Fürcht Pál lemondott KNYF-főügyész nyílt levelében azt állította, hogy a nyomozás akkori állása szerint „2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.” Fürcht szerint a Legfőbb Ügyészség vezetése közvetlenül beavatkozott az eljárásba. A vádhatóság élén ráadásul szorít az idő: az intézményt jelenleg irányító Lajtár István szolgálati viszonya hamarosan megszűnik.
