A dobosról kevesen tudják, hogy szoros barátság fűzi Bochkor Gáborhoz, még ha ritkán látni is őket együtt. A kapcsolatuk egy vásárlással indult. „Felhívott, hogy venne tőlem egy basszusgitárt, mert azt hallotta, hogy én bármit be tudok szerezni. Így indult a barátságunk! Bár ennél jobban nem is különbözhetnénk, mégis nagyon erősen kötődünk egymáshoz. Olyanok vagyunk, mint a Minden lében két kanál című sorozatban Roger Moore és Tony Curtis: Gábor az angol úr, én meg az olasz proli. Teljesen más az utunk, a stílusunk, mégis mindenben kitartunk egymás mellett. Gábor rendkívül intelligens ember hatalmas lexikális tudással, aki bármilyen témához hozzá tud szólni. Én ennél sokkal egyszerűbb vagyok. Ahhoz értek, amikre a tapasztalataim útján szert tettem. Gábornak biztos, hogy nagyon sok ismerőse csodálkozik azon, miért barátkozik velem, de hát ő tudja! Mindenesetre azért remélem, nem vagyok neki kínos!” – mesélte Fejes.

A dobos hosszú évekig kerülte a nyilvánosságot, mivel nem bírta nézni a televízióban látható szereplőket. „Az egész zenekar kerüli a felhajtást. Eddig mindig azonnal kategorikusan nemet mondtunk a különböző műsorok felkéréseire, mert tele van a tévé értéktelen celebekkel, és mi nem akarunk egy polcra kerülni velük” – fogalmazott.

A Kincsvadászok műsorra azonban igent mondott, amit Tilla felkérése és a saját üzleti tapasztalatai miatt vállalt el. Fejes részletezte, hogy a zenélés mellett már hosszú ideje foglalkozik üzletekkel: hangszerboltot üzemeltet, szórakozóhelyet működtet, csárdában résztulajdonos, pálinkafőzdét vezet és apartmanházakat ad ki Spanyolországban. Emellett veterán autókat, motorokat, órákat és festményeket gyűjt.

Fejes a kereskedői vénájáról is beszélt. „Soha nem volt mecénásom, sem hátszelem. A nulláról építettem fel az életem. Eleinte uzsorakamatra vettem fel kölcsönt, mert a bankok nem álltak szóba velem, majd amikor már szert tettem némi tőkére, különböző dolgokba invesztáltam. Komoly üzletembernek nem mondanám magam, már csak azért sem, mert elsősorban mindig szerelemprojektekben gondolkozom. Ha tehetem, olyan üzletekbe szállok be, amik megtetszenek, érdekelnek és örömömet lelem bennük. Nem a haszonszerzés az elsődleges célom, de nem leszek álszent. Nyilván szeretek jól járni, és frusztrál, ha bukom egy nagyot, arra viszont mindig is figyeltem, hogy ne szórjam a pénzt, mint bolond a lisztet. Ettől függetlenül sosem fukarkodtam, mindig is szerettem kockáztatni!” – osztotta meg gondolatait a dobos.