A ’80-as évek végétől a ’90-es évek elejéig az avantgárd és az underground kultúra magyar bölcsőjeként vált híressé a Fekete Lyuk. A tiltott és tűrt zenekarokat, művészeket fogta össze a szórakozóhely. Ennek a kultikus helynek állít méltó emléket a Fekete Lyuk – A pokol tornáca című kiállítás. 

Hirdetés

A szórakozóhely célja a szocializmus idején kirekesztett művészek összekapcsolása volt, itt az alternatív értelmiségi megfért a munkásosztálybeli punkkal. Olyan bandák kaptak fellépési lehetőséget, akiket sehol máshol nem tűrtek meg. Az Art Week keretében látható tárlat erre az időszakra reflektál a történeti és egyben képzőművészeti kiállítással. Hiszen megtaláljuk itt valamennyi fellépő banda plakátját, kazettáit, és az egész éra divatja visszaköszön a kiállított ruhákon.

/ Fotó: Göttlinger Eliza

A füstös éjszaki bulikról a fekete-fehér fotók mesélnek és a falra tapasztott újságkivágások hozzák közelebb a múltat. A történetet kerek egésszé a művészek, törzsvendégek és a kor zenészeivel készített interjúk teszik.

Magyarország első alternatív szórakozóhelye

A tárlat nem kronologikusan felépített, hanem tematikusan, tehát kedvünkre kószálhatunk a zegzugos pincében, ami hasonló kialakítású a Fekete Lyukhoz. A Kiscelli Múzeum közel 400 m2 -en elterülő sziklapincéjébe érve rögtön egy hosszú folyosón találjuk magunkat, ami jó kiindulási pont. Ugyanis itt ismerhetjük meg a szórakozóhely születésének történetét.

1987-ben a zürichi Rote Fabrik nevű alternatív kultúrcentrumban magyar fellépők is képviseltethették magukat.

Kistamás Lászlót, a Balkán Tourist énekesét ez a hely inspirálta arra, hogy Budapesten is létrehozzon egy hasonló szórakozóhelyet. Egy évvel később valósult meg a terv, Nagy Gyula népművelő támogatásával a józsefvárosi Ganz-MÁVAG Vasas Ifjúsági Klubban. A szubkultúrákat először összefogó alternatív zenei klub története itt vette kezdetét és hamar népszerűvé vált.

/ Fotó: Göttlinger Eliza

Külföldi bandák sokszor aprópénzért puszta kíváncsiságból léptek fel a Fekete Lyuk színpadán. Érdekelte őket, mi lehet a fal túlsó oldalán: hogyan létezhet egy olyan hely Magyarországon, ami a New York-i és londoni alternatív klubok népszerűségével vetekszik. Hamar világhírűvé vált, később a New York Times és a Rolling Stones is cikkezett a klubról.

“… Nem volt ott dizájn, bepiáltunk, beszívtunk, és ami jött…” 

Az underground éra fő szlogenje, a „Csináld magad” a klub kialakításában is szerepet játszott. A színpadtól a falakig mindent önkéntesen együtt alakítottak ki a művészek. A kiállítás előszobájában, a feljebb is említett hosszú folyosón látható többek között Szilágyi Zoé punk graffiti művész munkája is. Az eredeti szürrealista festmény, mely egy fekvő, háromszemű szürke női alakot ábrázol, anno a Fekete Lyuk falát ékesítette. Annak rekonstrukcióját láthatjuk most itt.

Szilágyi Zoé festménye / Fotó: Göttlinger Eliza

Egy performansz keretein belül a művész a kiállítás megnyitójára időzítette műve befejezését és a helyszínen szignózta azt. A másik alkotó, aki szintén a design kialakításához járult hozzá Dóka Attila „Jimmy”. Az elhunyt művész hagyatékába kukkanthatunk be vibrálóan színes szürrealista festményein keresztül. A tárlat ezen része ritkaságszámba megy, ugyanis a művész sajátos performansza volt a kiállításai utáni pusztítás.

Minden egyes festményét tönkretett a bemutatóit követően, így a megmentett kevés képet csak itt láthatjuk.

Egy-egy szubkultúra képviselőit egyértelműen a ruházatukról ismerhetünk fel, így nem volt kérdés, a divat is kitüntetett szerephez jutott a tárlaton. Az underground trendet bemutató kis sarokban a kor normáival szembeszálló renitens szetteket láthatjuk. A sokszor kézzel készített, festett, szaggatott, toldozott-foldozott ruhadarabok kialakításában is a csináld magad elve lépett életbe. A fekete bőrdzseki, a szegecses öv, egy csipkés felső vagy egy pólóra festett sátáni alak ma már egyáltalán nem mondható egyedinek. A szocializmus szürke és egyhangú tömegéből azonban kétségtelenül kitűntek ezek az öltözékek.

A divatellenes divattervező

Ha már divat, akkor muszáj megemlítenem Király Tamás termét is. A divatellenes divattervezőnek titulált művész a ’80-as években vált népszerűvé műalkotásaival. Ruhái megálmodásakor nem az öltözhetőségre törekedett, hanem installációkat hozott létre. Egyik kollekciója egészen a nyugat-berlini Dressater című bemutatóig juttatta.

Király Tamás kreációja / Fotó: Göttlinger Eliza

Király Tamás egyedüli kelet-európaiként vett részt a rendezvényen, ahol Vivienne Westwood divattervező is megjelent. A „formára merevített fekete bársonyból készült geometrikus-konstruktivista” darabok közül, olvashatjuk a kísérő szövegben, kettő látható a divattörténeti tárlaton.

Na, de hogyan kapcsolódik Király Tamás a Fekete Lyukhoz? A poszt-punk rajongó törzsvendég ezen a helyen prezentálta kollekcióját a berlini bemutató után.

Egy Müller Péter Sziámi-koncert előtt zajlott a műsor, így Király neve összeforrt a hellyel. A kollekció leghíresebb szettje megsemmisült: egyik kiegészítője a Parlament kupoláját ábrázoló kalap, csúcsán a vöröscsillaggal. A rendszerkritikus kollekciót nem csak a Lyukban, hanem Budapest utcáin is bemutatta. A nevéhez fűződik a divatséta kifejezés is: modelljeit felöltöztette és elfoglalták a tereket, ami 1988-ban nem kis feltűnést kelthetett. Bár a ruha megsemmisült, néhány fotósnak köszönhetően az emléke nem. A divatbemutatókról és divatsétákról készített fényképeket is láthatunk ebben a teremben.

/ Fotó: Göttlinger Eliza

Minden szoba kivétel nélkül zsúfolásig van tömve relikviákkal, ez is visszaadja a ’80-as, ’90-es évek alternatív szórakozóhelyeinek hangulatát. Így azonban kissé unalmasnak hat a Fekete Lyuk székhelyéül szolgáló Ganz-Mávag Művelődési Központ részletes bemutatása. Az eredetileg közösségi fürdőként üzemeltetett Fekete Lyuk teljes építészeti történetét megismerhetjük a külön erre kialakított helyiségben. Ez a terem megakasztja a nézelődőt, és inkább haladna tovább anélkül, hogy részletesen átrágná magát az épületrajzokon. De ebből is látszik, hogy kitettek magukért a szervezők és egy mindenre kiterjedő részletes kiállítást hoztak létre.

A kimerevített múlt

Többszáz képpel járultak hozzá a Fekete Lyuk hajdani vendégei a kiállítás vizuális anyagához. Mindnek papírképek formájában való kiállítására természetesen nem lett volna kapacitás, így vetítésen keresztül ismerhetjük meg a több mint 700 darabos sorozatot. A képek egyenként, sajátos szemszögből mesélnek az alkoholmámoros éjszakákról. Azonban két hivatásos fotográfus, Bánkúti András és Urbán Tamás is megörökítette ezt a letűnt korszakot.

Képeiknek elkülönített szobákat szenteltek, melyekben az életszagú fekete-fehér képek igazi történelmi lenyomatokként tisztelegnek a Fekete Lyuk előtt.

Dóka Attila festménye / Fotó: Göttlinger Eliza

Nem csak koncerteknek, tematikus buliknak vagy divatbemutatóknak adott helyet a Fekete Lyuk. Itt forgatta például Dér András az Árnyékszázad és Detre Gábor A holnap érdeklődés hiányában elmarad című filmjét. Mindkét műben szerepelnek a Fekete Lyuk vendégei. Nem véletlen hát, hogy a filmeket is megnézhetjük a tárlaton, ráadásul a rendezőkkel készült interjúkba is belehallgathatunk.

Underground játszótér

A Szűcs Róbert publicista és művész vezette Inconnut, a Szolnokról kitiltott művészcsoportot is befogadta a szórakozóhely. A nevükhöz fűződik a kopjafa akció, melyet a forradalmárok tiszteletére állítottak. 1989-ben a szovjet hadsereg ittléte alatt ez egy fontos politikai üzenetet hordozott, erről is láthatunk fotósorozatot.

Ide költözött a Ruszt Tamás vezette független színművészeti társulat is, a Független Színpad, mely előadásokat is tartott a Fekete Lyuk színpadán.

A színház és annak a szórakozóhelyhez való kapcsolódásának történetét is megismerhetjük a tárlaton. Emellett a Művelődési házban stúdió és kiadó is működött és itt vezette Nagy Feró két éven keresztül az underground rádiót, a Garázst.

/ Fotó: Göttlinger Eliza

Számomra a legnagyobb érdeme a kiállításnak a fotók mellett az óriási mennyiségű interjú anyag. A kor technikáját is igyekeztek az alkotók vizuálisan visszaadni. A tárlaton összesen 50 képcsöves tv-n hallgathatunk és láthatunk interjúkat volt törzsvendégekkel, zenészekkel és művészekkel is. Megszólal többek között Nagy Feró, Leskovics Gábor a Pál utcai fiúkból, a graffiti művész, Szilágyi Zoé vagy a fotográfus Bánkuti András is. Lyukas sztorik –  A Fekete Lyuk szubjektív története elnevezésű interjúsorozat egyébként a Kiscelli Múzeum Youtube– csatornáján is elérhető. Ha esetleg a kiállítást nem tudod megtekinteni, itt az összes részt megtalálod.

Bánkuti András fotója / Fotó: Göttlinger Eliza

Nagyon összeszedett, minden részletre kiterjedő szórakoztató kiállítást láthattam, amely bárkit visszarepít az időben. A leendő látogatók többórás elfoglaltságra számítsanak, ugyanis nem fognak egykönnyen búcsút inteni a Fekete Lyuknak.

A tárlat június 23-ig látogatható a Kiscelli Múzeumban.

Hirdetés