A történet első változatát Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója ismertette az MTI-vel. Azt állította, hogy az ügyészség nyomozói a párt „teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait” akarták lefoglalni. A közleményből ekkor még nem derült ki, melyik büntetőügy indokolhatta az intézkedést. A háttérben húzódó botrányról a Contextus már korábban részletesen beszámolt: a választás előtt 17 milliárd forintnyi kulturális támogatást osztottak ki részben Fideszhez kötődő szereplőknek és szervezeteknek.
Havasi rendkívül súlyos politikai értelmezést adott a történteknek. „Ilyenre 1990, a kommunizmus vége óta nem volt példa Magyarországon” – írta, majd kijelentette: „Az önkényuralom a mai napon szintet lépett.” Közölte azt is, hogy a Fidesz sem politikai, sem jogi fenyegetésnek nem enged, és „nem hátrál”. A közlemény ezzel még azelőtt a Tisza-kormány elleni politikai fellépésként keretezte az intézkedést, hogy az eljáró ügyészség nyilvánosságra hozta volna az ügy hátterét.
Az első ügyészségi válasz látszólag cáfolta a Fideszt
Magyar Péter röviddel később a Facebookon reagált. A miniszterelnök azt írta, hogy a Fidesz saját tájékoztatása alapján házkutatást és lefoglalást hajtottak végre Orbán Viktor pártjának szerverei kapcsán, majd hozzátette: „Várjuk az ügyészségi tájékoztatót!” Ekkor még ő sem nevezett meg konkrét büntetőügyet, és nem állította, hogy a kormány rendelte volna el az intézkedést. A következő fordulatot a Központi Nyomozó Főügyészség reakciója hozta.
Kovács Katalin szóvivő ugyanis azt közölte, hogy a nyomozó ügyészség nem végzett ilyen eljárási cselekményt. Ez első olvasatra Havasi közleményének cáfolataként hatott, a helyzet azonban hamar tisztázódott: nem a Központi Nyomozó Főügyészség járt el, hanem egy másik ügyészségi szerv nyomozásához kapcsolódott az akció. Vagyis a hatósági intézkedés tényét nem vonták vissza, csupán pontosították, melyik szervezet és milyen ügyben lépett.
A 17 milliárdos kulturális támogatásokig vezetett a nyom
Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője végül megerősítette, hogy az NKA-ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik nyomozás. Közlése szerint „ezen eljárás során került sor” a Fidesz szervereivel kapcsolatban említett intézkedésekre. A lefoglalás pontos terjedelméről, az érintett adatok köréről és a szerverek feltételezett kapcsolatáról nem adott részletes tájékoztatást, mert az ügyészség szerint ez sértené az eljárás érdekeit.
Kapcsolódó cikk
Az NKA-botrányban korábban Bús Balázst, Óbuda volt fideszes polgármesterét és a kulturális alap egykori alelnökét is letartóztatták. A Contextus a letartóztatás utáni szigorú korlátozásokról is írt, míg a 24.hu mostani beszámolója szerint Bús harmincnapos letartóztatását még júniusban rendelte el a bíróság. A politikus nagyjából akkor távozott az NKA éléről, amikor nyilvánosságra került a kampány előtti támogatások ügye.
„A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség folytat nyomozást az NKA ügyben hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt” – közölte a szóvivő.
A Fidesz szerverközpontjában történt intézkedés ezzel az NKA-botrány eddigi egyik legjelentősebb fordulatává vált. Havasi Bertalan közleménye politikai támadásként mutatta be az akciót, az ügyészségi tájékoztatás viszont egy folyamatban lévő, konkrét gazdasági bűncselekmények gyanújára épülő nyomozáshoz kötötte. A következő döntő kérdés már az, milyen kapcsolatot keresnek a nyomozók a kulturális pénzek kiosztása és a Fidesz kommunikációs infrastruktúrájában tárolt adatok között.