Jyväskylä egy – első ránézésre kimondhatatlannak tűnő névvel büszkélkedő – kisváros Finnország közepén, melynek – apró mérete ellenére – majd minden utcasarkán akad egy kis galéria vagy múzeum. A városkát Alvar Aalto, a leghíresebb skandináv építész kedvenceként tartják számon, nem ok nélkül.
Alvar Aalto a 20. század egyik legnevesebb építésze volt, és Sibelius után talán a második leghíresebb finn művész. Épületei az 1920-as évektől sorra jelentek meg a világ minden pontján, a skandináv országoktól kezdve Olaszországon keresztül egészen az Egyesült Államokig. A leghíresebb általa tervezett épület talán a helsinki Finlandia-ház, mely mára a finn főváros egyik jelképévé vált.
Munkái Jyväskylä-ben és környékén találhatóak a legkoncentráltabban, csak ebben a régióban több mint 15 épület fűződik Aalto nevéhez, aki saját nyári villáját is ide építtette.
Nem véletlen tehát, hogy itt helyezkedik el Finnország egyetlen Alvar Aalto múzeuma, melynek épületét ő maga tervezte az 1950-es években.
A dombtetőn található épület egyik oldalán a Közép-Finnországi Múzeum, másik oldalán tó, mögötte erdő.
A munkásságára annyira jellemző fehér tégla és híres Halla-kerámia borítású épület nemcsak Aalto pályafutásának legjelentősebb állomásait foglalja össze, de rendszeresen megújuló építészeti témájú kiállításoknak is helyet ad. Látogatásomkor épp a finn kertművészet és építészet kapcsolatát bemutató fotókiállítás volt látható, ami szépen vezette fel az állandó tárlatot.
Miképp magára a skandináv szellemiségre, úgy Aalto épületeire is jellemző azok szerves együttélése a tavakkal, erdőkkel, sőt, gyakran egész konkrétan reflektálnak a finn élővilágra.
A tágas és letisztult, ugyanakkor rendkívül dinamikus kialakítású belső térben hullámzó faberakás töri meg a fehér falak csendjét, mely az 1939-es New York-i világkiállítás finn pavilonjának egy darabja. Az építész többi munkájához hasonlóan itt is nehéz egymásra merőleges falakat találni.
Az állandó kiállítás az Alvar Aalto. Építész. nevet viseli, és 1998-ban, a művész születésének századik évfordulóján nyílt. A kiállítótérben több mint húsz méretarányos makett, kipróbálható designbútorok, fajátékok, világítótestek, designtárgyak és fényképek találhatóak. Azt, hogy munkássága mennyire formabontónak számított abban a korban, mikor Finnországot még mindig elszigeteltnek és lemaradottnak tartották Európa többi országához képest, egy rövid történelmi áttekintés mutatja be. Az archív családi fotók segítségével pedig nemcsak a művész, de a magánember mindennapjaiba, nyaralásaiba is betekintést nyerhetünk. Egy ilyen fényképnek köszönhetően tudtam meg azt is, hogy Moholy-Nagy László is Aalto barátai közé tartozott.
Egy ennyire egyetlen ember munkásságára összpontosító építészeti témájú kiállítás számára igazi kihívás, hogy mindenki számára izgalmas legyen. Még úgy is, hogy Alvar Aalto esetében a híres finn design bemutatására is változatos paletta állt a kurátorok rendelkezésére. Mégis azt javaslom, aki véletlenül Jyväskylä-ben jár, tegyen itt egy rövid kitérőt! Már csak azért is, mert az északi kultúra szerves része ismerni Aalto munkáit, hisz minden valamire való finn háztartásban megtalálható egy-egy általa tervezett designtermék, és mert a városba látogató akarva akaratlanul rá fog találni a híres vörös vagy fehér téglás épületeire, amikről sok érdekességre fény derül a múzeumban.
Forrás: alvaraalto.fi
