Miért nem tudták műtéttel megmenteni a szakemberek?

Amikor a lenyelt kötött sapka elzáródást idézett elő, az orvosok azonnal megpróbálták endoszkópos úton felkutatni és eltávolítani a textilt. A szakemberek mind a szájüreg felől, mind az alsó bélszakaszon keresztül megpróbálták elérni az idegen testet, de az eszközök hossza nem bizonyult elegendőnek. További kapcsolódó háttéranyagok a Kultbait rovatban olvashatók.

Dr. Mike Wenninger, a Cincinnati Állatkert állategészségügyi igazgatója részletesen beszámolt a beavatkozás technikai korlátairól. Kiemelte, hogy még a csaknem háromméteres műszerekkel sem tudtak a keringési rendszerhez illeszkedő, hatalmas gyomor mögé jutni a bélcsatornában.

A boncolási eredmények utólag pontosan megmutatták a kudarc anatómiai okát: a sapka a vékonybél közepén akadt el, mintegy 7,6 méterre a gyomortól. Ekkora távolságot a legmodernebb endoszkópos szondákkal sem lehetett áthidalni egy ekkora testben.

Sokan felvetették a nyílt hasi műtét lehetőségét, ám a több mint 1,1 tonnás állat testfelépítése miatt ez a megoldás szóba sem jöhetett. A vékonybél rögzülése és a hatalmas vastagságú hasfal miatt a laparotómia azonnali, biztos pusztulást jelentett volna a páciens számára.

Az orvosok ezért kénytelenek voltak a támogató terápiára támaszkodni abban a reményben, hogy a bélrendszer képes lesz természetes úton továbbítani a textilt. Az intenzív kezelés ellenére a keringése összeomlott az altatásból való ébredés közben.

Az állatkert vezetősége döbbenten állt a hír előtt, miközben az intézmény egy évtizeddel korábbi, kísértetiesen hasonló eseménye azonnal újra felizzott a köztudatban.