A kisebbségi oktatási törvény és az uniós integráció feltételei
A tárgyaláson központi témaként merült fel a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvény elfogadása, amelyről korábban döntött a kijevi törvényhozás. Forsthoffer Ágnes köszönettel üdvözölte az ukrán parlament határozatát, amely régóta a kétoldalú párbeszéd egyik legfontosabb sarokpontját jelentette.
A jogszabály megszavazása után Magyarország nem támasztott akadályt az Ukrajnával folytatott európai uniós tárgyalások új, technikai szakasza elé. Ezt a gesztust Ruszlan Sztefancsuk a beszámolók szerint többször is megköszönte, és korábban Andrij Szibiha külügyminiszter szintén elismeréssel nyilatkozott a magyar álláspontról.
A diplomáciai egyeztetések eredményeként zöld utat kapott az uniós csatlakozási folyamat 1. és 6. klaszterének megnyitása, amelyek az alapvető jogokat, illetve a külügyeket fedik le. Emellett a kijevi parlament szeptemberben határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek elleni 1944 és 1946 közötti szovjet megtorlásokat, ami tovább javította a kétoldalú légkört. A római találkozót megelőzően azonban a májusi budapesti látogatási terv körülményei és a szeptemberi megkeresések jól mutatták, milyen nehezen jött össze a közvetlen egyeztetés.
