Az Alaptörvény módosítása zárta el a továbbműködés lehetőségét
A kekva-modell kivezetésének alapját az Alaptörvény tizenhatodik módosítása teremtette meg, amelyet a parlament még június 15-én szavazott meg. A jogszabály június 29-én hatályba lépő rendelkezései kifejezetten azt a célt szolgálták, hogy a nem felsőoktatási feladatokat ellátó alapítványok a továbbiakban ne működhessenek a számukra korábban biztosított különleges jogi szabályozás alatt.
A törvényi keretek augusztus 31-i határidőt szabtak meg arra, hogy az állami vagyon kivonása megtörténjen a nem felsőoktatási alapítványokból. Mivel a határidőig egyetlen érintett szervezet sem kezdeményezte az átalakulást a Polgári Törvénykönyv szerinti normál alapítványi formára, a nyilvántartó bíróságnak kötelezően törölnie kellett azokat. A felsőoktatási feladatot ellátó alapítványok ugyanakkor mentesültek ezen intézkedések alól, így a bíróság nyolc ilyen struktúrájú kekvát továbbra is nyilvántart.
A törlések nyomán a kijelölt miniszterek vették át az alapítói jogok gyakorlását. A vagyonrendezési és adminisztratív feladatok elvégzésére elszámolási biztosokat rendeltek ki, akiknek október 31-ig kell lezárniuk a teljes elszámolási eljárást. A szervezetek törlésénél is nagyobb fordulatot jelent a hozzájuk tartozó cégbirodalom átvétele. A cégbírósági kérelmekből már pontosan látszik, hány gazdasági társaság feletti ellenőrzést szerez meg ezzel közvetlenül az állam.
